A békéltetésért aggódnak a fogyasztóvédők

Nem tetszik a fogyasztóvédelmi szövetségnek, hogy a kormány a már meglévő békéltető testületek mellé egy külön pénzügyekkel foglalkozó szervezetet hozna létre. Szerintük a jelenlegi rendszer kiválóan működik. A felügyelet azonban úgy látja, hogy a bankok eddig nem vették komolyan a testületek döntéseit.

Nehezményezi a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvényjavaslat a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti viták rendezésére pénzügyi békéltető testületet hozna létre. Mint arról lapunkban már olvashattak, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken terjesztette az Országgyűlés elé a felügyeletről szóló törvényjavaslatot, amelyben egyebek mellett szerepel a pénzügyi békéltető testület létrehozása is. Ez azt jelenti, hogy az új szabályok életbelépését követően a pénzügyi vitákban az újonnan létrehozott testület dönthet majd. Persze a békéltető eljárás mellett a fogyasztók a bíróságon is kereshetik az igazukat. A tervek szerint a pénzügyi békéltető testület eljárási költségét a vesztes fél fizeti majd. A javaslat fogyasztóvédelmi ellenőrzéssel foglalkozó része a kiróható bírság összegét is meghatározza. Ez 15 ezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet. Az új PSZÁF-törvény legtöbb szabálya a jövő év első napján lép hatályba. A pénzügyi békéltető testület szabályait viszont csak fél évvel későbbtől kell alkalmazni.
A FEOSZ szerint a fenti megoldás ésszerűtlen, drága, és szétveri a korábban jól működő békéltető testületi rendszert. A szövetség úgy véli, hogy a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő fogyasztóvédelmi békéltető testületek 1999-es megalakulásuk óta töretlenül fejlődnek, hatékonyságuk folyamatosan javul.
A felügyelet másként látja a helyzetet. Szász Károly, a PSZÁF elnöke nemrégiben azzal indokolta az új testületek felállítását, hogy a jelenleg is működő békéltető testületek nem hatékonyak. Szász szerint a pénzintézetek nem működnek együtt velük.
Az új szabályozás szerint ezentúl a pénzügyi szolgáltatók nyilatkozatot tehetnek arról, hogy alávetik-e magukat a békéltető testület határozatában foglaltaknak vagy sem. Ha egy bank, biztosító, illetve más pénzügyi szolgáltató a reklámjaiban arra hivatkozik, hogy elfogadja a békéltető testület döntését, akkor alávetési nyilatkozat nélkül is el kell fogadnia annak a határozatát.
A FEOSZ közleményében arra is kitér, hogy véleményük szerint a törvényjavaslat alapján nem biztosított a pénzügyi békéltető testület függetlensége. – A javaslat szerint a PSZÁF elnöke alakítja ki a pénzügyi békéltető testület szervezeti kereteit, vagyis ő határozza meg a stratégiai feladatait egy független alternatív vitarendezési fórumnak – áll a fogyasztóvédők közleményében.
A felügyelet elnökét egyébként a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, a két alelnököt pedig az elnök javaslatára a kormányfő. A békéltető testület elnökét a felügyeleti elnök nevezi ki.