Finomodik az AB-javaslat

Bizonyos esetekben mégsem gátolnák az Alkotmánybíróság (AB) felülvizsgálati jogosítványait, vagyis finomodhat Lázár János (Fidesz) alkotmánymódosítási javaslata – az erről szóló módosító indítványt hétfőn teszik közzé.

Az LMP akár perelne is a végkielégítések miatt. Az LMP az alkotmányos válság megoldása érdekében vállalja, hogy ha a kormányoldal visszavonja a népszavazások és az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbáló javaslatokat, akkor újra részt vesznek az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában – írta a párt közleményében. Üdvözölték, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetés után a Fidesz „visszakozik” a végkielégítések különadójának ügyében. Ugyanakkor kifogásolják, hogy a tervekben továbbra sem szerepel a különadó hatályának korábbi évekre való kiterjesztése. Ezért arra kérik a kormányoldalt, fontolja meg korábbi módosító javaslatukat, amely lehetővé tenné, hogy az állam a korábbi évekről is visszaperelje a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket. (MTI)

Tegnap az alkotmányügyi bizottság ülését követően a testület elnöke, Balsai István (Fidesz) bejelentette, hogy tudomása szerint finomodhat a Lázár János által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat, bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg az AB kontrollját az eredeti javaslatban foglalt tilalmak – például a költségvetés, az adók, a vámok, az illetékek – tekintetében. Várhatóan a felülvizsgálható jogszabályokat részletesebben felsorolják majd az alkotmányban, az erről szóló módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság nyújtja majd be hétfőn az Országgyűlésnek.

*

A képviselők már hétfőn szavaznak a javaslatról. – Nem további hatáskörszűkítés, hanem normalizálás várható – fogalmazott Balsai. A módosítót egyébként már tegnap is tárgyalta volna a parlamenti bizottság, ám annak szövege az ülésre nem készült el. Az MSZP-s Lamperth Mónika ezt úgy értékelte: egyre nagyobb a zavar a kormányoldalon, nem tudják eldönteni, hogy módosítsanak-e a javaslaton.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője múlt kedden, miután az AB alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, bejelentette, korlátozni tervezik az AB hatáskörét. Az eredeti elképzelés szerint a testület nem foglalhatott volna állást olyan kérdésekben, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Az ellenzék bírálta a terveket, több szervezet tüntetést is szervezett, és a történtek miatt az MSZP (a párt szerint az alkotmánymódosítás a magán-nyugdíjpénztári folyósítások felfüggesztése miatt történik) és az LMP kivonult az alkotmány-előkészítő bizottságból. A különadó vonatkozásában a szakszervezetek kifogásolták, hogy az eredeti szándéktól eltérően az sújtaná a hosszú évek óta közfeladatot ellátó személyeket, így például ápolókat, tanárokat is. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője jelezte, még a zárószavazás előtt egyezségre akar jutni a kormány az érdekvédőkkel. – A megállapodásokat úgy szeretnénk elérni, hogy a cél ne sérüljön, a pofátlanul magas végkielégítésekkel a zsebükben ne sétálhassanak el a korábbi állami vezetők, és ne élhessenek, mint Marci Hevesen, miután tönkretették az országot. Ugyanakkor szeretnénk megfelelni azon célnak is, hogy a több éven, évtizeden át tisztességesen dolgozó közalkalmazottakat ne érje kár amiatt, hogy egyesek több tízmilliós végkielégítést tesznek zsebre – mondta a fideszes politikus.
Lázár már tárgyalt a közszférát képviselő szakszervezetekkel, hétfőre pedig kezdeményezte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását. A tervek között szerepel a 98 százalékos különadó összeghatárának kétmillióról 3,5 millió forintra emelése, s az, hogy a törvényi előírásokon felül kifizetett végkielégítéseket terheljék meg.