Nem fontos a szigetelés?

Inkább a ház festésére, mint a szigetelésére költünk – derült ki egy energiahatékonysági felmérésből. A szektor szereplői szerint az állam tudna leginkább javítani az ezzel kapcsolatos lakossági ismereteken. Olajos Péter államtitkár elmondta, az állami intézmények energiahatékonyságának növelésével kívánnak példát mutatni.<br />

Dékány Lóránt
2010. 11. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma a vevők zöme még inkább színes vakolatra költ, mintsem a hatékony szigetelésre – derült ki a European Climate Foundation által megbízott Publicus Research energiahatékonysági kérdéseket vizsgáló felméréséből. A válaszadók között az érintett szektort a szolgáltatók, a gyártók, a forgalmazók és a kivitelezők mellett olyan speciális területek is képviselték, mint az energiatanúsítás, vagy a banki szféra.
A megkérdezettek egyaránt fontosnak tartják a területet jellemző innovatív megoldások terjesztését. Azonban ennek egyik legnagyobb korlátjának a lakosság energiahatékonysággal kapcsolatos ismereteinek hiányát jelölték meg. Ebben teljes egyetértés mutatkozott az üzleti, a kormányzati és a civil szféra döntéshozóinak körében. A többség az állami szereplőket tartja a legfontosabbnak a szemléletformálás terén, azonban egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a nonprofit szakmai szervezeteknek is.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az alacsony lakossági ismeretszinten túl komoly kihívást jelent a szektornak az elérhető támogatások szűkössége és hiánya is. Mint az egyik cégvezető érzékletesen megfogalmazta: „az energiahatékonysági beruházások nem látványberuházások, ezért a szűkös keret miatt ezek általában nem valósulnak meg”. Hozzátették, további problémát jelent még az energiahatékonysággal összefüggő szabályozási keret kiforratlansága és a prioritásainak gyors, kiszámíthatatlan változása.
Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikáért felelős államtitkára egy múlt heti budapesti konferencián elmondta, a lakosság teljes energiafelhasználásából a lakóépületek energiafogyasztása 40 százalékot tesz ki. – Jelenleg nem sokkal több, hanem sokkal jobb lakásra van szükségünk. Ez érdeke a lakástulajdonosoknak, mivel a magyar emberek összes vagyonának közel kétharmada ingatlanokban testesül meg. De ugyanez az érdeke az ingatlanpiac szereplőinek, az építőiparnak és ezáltal a nemzetgazdaságnak is – húzta alá az államtitkár. Mint fogalmazott, a magán- és középületek értéknövekedését energiahatékonyságuk javításával lehet elérni.
Olajos Péter kifejtette, az állam magán kezdi meg az elkerülhetetlen kiadáscsökkentést. Ennek egyik eszköze a kormányzati és költségvetési forrásból üzemeltetett ingatlanok – vagyis kórházak, sportlétesítmények, fürdők – energiahatékonyságának javítása, a legkisebb költség mellett elérhető legnagyobb megtakarítást elérve. – A rossz energiahatékonyságú középületek az adófizetők pénzét pazarolják el – hangsúlyozta.
Az államtitkár kiemelte: ezek az erőfeszítések a gazdasági növekedéshez akkor járulnak leginkább hozzá, ha minél több a hazai szereplő a beruházásokban, amelyek a hazai innováció, technológiák, eszközök, alapanyagok, termékek használatára és a megvalósításban részt vevő magyarországi szállítókra, kivitelezőkre vonatkoznak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.