Ma a vevők zöme még inkább színes vakolatra költ, mintsem a hatékony szigetelésre – derült ki a European Climate Foundation által megbízott Publicus Research energiahatékonysági kérdéseket vizsgáló felméréséből. A válaszadók között az érintett szektort a szolgáltatók, a gyártók, a forgalmazók és a kivitelezők mellett olyan speciális területek is képviselték, mint az energiatanúsítás, vagy a banki szféra.
A megkérdezettek egyaránt fontosnak tartják a területet jellemző innovatív megoldások terjesztését. Azonban ennek egyik legnagyobb korlátjának a lakosság energiahatékonysággal kapcsolatos ismereteinek hiányát jelölték meg. Ebben teljes egyetértés mutatkozott az üzleti, a kormányzati és a civil szféra döntéshozóinak körében. A többség az állami szereplőket tartja a legfontosabbnak a szemléletformálás terén, azonban egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a nonprofit szakmai szervezeteknek is.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az alacsony lakossági ismeretszinten túl komoly kihívást jelent a szektornak az elérhető támogatások szűkössége és hiánya is. Mint az egyik cégvezető érzékletesen megfogalmazta: „az energiahatékonysági beruházások nem látványberuházások, ezért a szűkös keret miatt ezek általában nem valósulnak meg”. Hozzátették, további problémát jelent még az energiahatékonysággal összefüggő szabályozási keret kiforratlansága és a prioritásainak gyors, kiszámíthatatlan változása.
Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikáért felelős államtitkára egy múlt heti budapesti konferencián elmondta, a lakosság teljes energiafelhasználásából a lakóépületek energiafogyasztása 40 százalékot tesz ki. – Jelenleg nem sokkal több, hanem sokkal jobb lakásra van szükségünk. Ez érdeke a lakástulajdonosoknak, mivel a magyar emberek összes vagyonának közel kétharmada ingatlanokban testesül meg. De ugyanez az érdeke az ingatlanpiac szereplőinek, az építőiparnak és ezáltal a nemzetgazdaságnak is – húzta alá az államtitkár. Mint fogalmazott, a magán- és középületek értéknövekedését energiahatékonyságuk javításával lehet elérni.
Olajos Péter kifejtette, az állam magán kezdi meg az elkerülhetetlen kiadáscsökkentést. Ennek egyik eszköze a kormányzati és költségvetési forrásból üzemeltetett ingatlanok – vagyis kórházak, sportlétesítmények, fürdők – energiahatékonyságának javítása, a legkisebb költség mellett elérhető legnagyobb megtakarítást elérve. – A rossz energiahatékonyságú középületek az adófizetők pénzét pazarolják el – hangsúlyozta.
Az államtitkár kiemelte: ezek az erőfeszítések a gazdasági növekedéshez akkor járulnak leginkább hozzá, ha minél több a hazai szereplő a beruházásokban, amelyek a hazai innováció, technológiák, eszközök, alapanyagok, termékek használatára és a megvalósításban részt vevő magyarországi szállítókra, kivitelezőkre vonatkoznak.
Elütött egy embert a vonat Nyíregyházán