Az 1970-es évek második felében a jugoszláv IMS-technológiát alkalmazva építették meg a 25 emeletes pécsi toronyházat, a lakók azonban alig több mint egy évtizedig használhatták csak: 1989-ben ugyanis kiürítették a házat. A kiköltöztetést azzal indokolták, hogy a tartószerkezet meggyengült, miután rozsdásodni kezdtek a ház feszítőkábelei. Miután a magasházból kiköltöztették az embereket, vevőt próbáltak rá találni, s 1993-ban az osztrák–magyar cég, az IMMO Kft. birtokába adták térítésmentesen, amelynek az ingatlan felújítása lett volna a feladata, valamint két szintet át is adott volna az önkormányzat számára.
A kft. azonban nem lépett, s a kilencvenes évek közepén a vállalkozás a Baranyagaszt Rt. tulajdonába került. Évekig tartó jogi procedúra után, 2002-ben a Toller László vezette önkormányzat viszszaperelte a céget, de a romos épülettel nem tudtak mit kezdeni. Az akkori MSZP-s városvezetés időközben 450 milliót áldozott a szerkezeti megerősítésre, végül 2004-ben ismét túladtak a megújított toronyházon, ami így egy bank birtokába jutott. Egyetemi kollégiumot alakítottak volna ki PPP-konstrukcióban az állam, az universitas és magánszféra együttműködésében. Csakhogy ez is kudarcba fulladt, az egyetem szerint a diákoknak túl drága lett volna az akkor 20-30 ezer forintra kalkulált kollégiumi díj havonta. A pokoli torony így újra a városhoz jutott vissza.
2008-ban újabb vevő jelentkezett: a Bajnai Gordon nevéhez köthető Wallis-csoport leánya, a WPR Furmint Ingatlanfejlesztő Kft. vásárolta volna meg a házat 450 millióért, amelynek lebontása után egy 21 emeletest húzott volna fel a helyén. Az új befektető azonban a projekt elindításának feltételéül szabta, hogy tízezer négyzetméternyi bérleményét előzetesen lekössék. A szocialista városvezetés ezt azonban nem tudta garantálni, így inkább lemondtak a pénzről, majd néhány hónappal később „hozzácsapták” ahhoz a több nagy értékű ingatlant is tartalmazó csomaghoz, amely 5,4 milliárdért talált gazdára a Grupo Milton személyében.
A cégcsoport terveiben egy futurisztikus toronyház képét vetítették előre, s ígérték, a kulturális fővárosi program évére, 2010-re, ha nem is teljesen, de legalább külsőleg rendbe teszik a város szégyenfoltját. A tervek azonban máig nem valósultak meg, s immár az új, jobboldali városvezetés vette kézbe a „szellemház” sorsát – amelyet várhatóan hamarosan rendeznek.
Mindebben közrejátszott a házzal szomszédos Megyeri téren kialakult tarthatatlan helyzet is. A terület még 1993-ban jutott az IMMO Kft. birtokába a magasházzal együtt. Az IMMO 1997-ben továbbértékesítette a telket. A magántulajdonban lévő területet évekig a városüzemeltetési cég tartotta karban, s a közparkként funkcionáló zöld területet a város fejlesztette. A botrány 2009-ben pattant ki: a terület tulajdonosa, a Megyeri Ház Kft. nekilátott egy társasház felhúzásának, amely kiváltotta a környékbeliek tiltakozását, hiszen egyik napról a másikra veszítették el kedvelt zöldövezetüket. Az új városvezetés erre 2010 elején létrehozta a pécsi önkormányzat és az Öresund Kft. közös vállalatát, a Szigeti Garázs Kft.-t. A társaság azt kapta feladatául, hogy mélygarázst építsen a tér alatt, miközben a felszínen parkosít – mindezt egy négymilliárdra kalkulált beruházás keretében. A héten sikerült is megegyezni a Megyeri teret birtokló Megyeri Ház Kft.-vel, így azt 350 millióért megvette a Szigeti Garázs Kft. A mélygarázs-építési projekt azonban abban az esetben válhat csak rentábilissá, ha a parkolókat minél többen veszik igénybe, ehhez azonban a közeli magasház élettel való megtöltése is szükséges – vélik a városvezetők. Ezért kezdeményezett tárgyalásokat az évek óta „mozdulatlan” Grupo Miltonnal az épület megvételéről a Szigeti Garázs Kft. Információnk szerint nem kizárt, hogy hamarosan újra – bár a cégen keresztül – a város birtoka lesz a torony, amelyben az elképzelések szerint állami, önkormányzati intézmények kaphatnának helyet.
origo.hu
Videón a rekordméretű harcsa – százhat kiló volt a hal
