A közeljövőben ismét javulni fog Magyarország hitelbesorolása – jelentette ki tegnapi, Stockholmban tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A kormányfő erről annak kapcsán beszélt, hogy a Moody’s hétfőn egyszerre két fokozattal, a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait. A távirati iroda tudósítása szerint a miniszterelnököt nem lepte meg a besorolás lerontása, már korábban is tisztában volt azzal, hogy ez bekövetkezhet.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a magyar kormány nem a szokványos módszerekkel igyekszik fellendíteni a gazdaságot, és időre van szükség az eredményekhez. A nem szokványos módszerekkel kapcsolatban a kormányfő megjegyezte: senki sem szereti a válságadókat, a bankadót, így ő sem, de véleménye szerint idővel az elemzők is megértik: amit a magyar kormány az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése érdekében tesz, az szükséges és fenntartható. Orbán Viktor leszögezte: 2011-ben az államháztartási hiány nem lesz magasabb három százaléknál.
– A hitelminősítők szerepe fontos, de Magyarországot nem a Moody’s, s vagy a Standard and Poors és nem is a nemzetközi pénzpiacok kormányozzák, hanem a magyar kormány – reagált a hétfői leminősítésre Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke a Magyar Televízióban kijelentette: a nemzetközi hitelminősítők mindig azzal állnak elő, hogy a magyar embereket sanyargassa a kormány. Őket nem érdekli, kapnak-e az emberek tizenkettedik havi fizetést vagy sem. – A kormány azonban nem a lakosságot akarja szorongatni – tette hozzá.
Az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelminősítők tekintélye sokat romlott az elmúlt években. – Hol voltak ezek a cégek, amikor 2008-ban az általuk kiválónak minősített eszközök úgy omlottak össze, mint a kártyavár? – tette fel a kérdést Kósa Lajos.
A Moody’s egyébként tegnap is folytatta a leminősítéseket: a társaság hét magyar bank és Budapest besorolását is lerontotta. A hitel- és betéti besorolás leminősítése az OTP Bankot, az OTP Jelzálogbankot, a K&H Bankot, az MKB Bankot, az Erste Bankot, az MFB-t és a Budapest Bankot sújtotta, míg az FHB Bank minősítését nem változtatta meg a Moody’s. A társaság a közleményében kiemeli, hogy a magyarországi bankok negatív kilátásait elsősorban a magas devizaeladósodottság magyarázza, a hitelek 70 százaléka ugyanis külföldi valutában van. Ráadásul a legtöbb adós – különösen a lakossági szektorban – nem rendelkezik semmilyen biztosítással az esetleges árfolyamkockázatok kivédésére. – Ennek eredményeként ezek a kölcsönök erősen függnek a forint esetleges leértékelésétől, vagy a külföldi valutákhoz kapcsolódó kamatemelésektől.
Budapest kötvénykibocsátói minősítésének lerontását azzal magyarázta a Moody’s, hogy ez tükrözi a főváros adósságának összefonódását az államadóssággal, mivel Budapest közvetlen adósságának 60 százaléka rendelkezik állami garanciával, a főváros egyéb adósságai pedig nemteljesítés esetén életbe lépő keresztszerződésekkel kapcsolódnak az állami garanciákhoz.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
