Egyre nehezebb a megyei önkormányzatok helyzete amiatt, hogy az állami normatívák az intézményfenntartási költségek mind kisebb hányadát fedezik a gyermekvédelem és a fogyatékosellátás terén. Az egyházi működtetők azonban lényegesen könynyebb helyzetben vannak a nekik járó kiegészítő támogatásnak köszönhetően. A Somogy megyei közgyűlés elnöke kijelentette, mélyen vallásos katolikusként sem tud mást mondani, mint hogy a működő gyakorlat elképesztő. – Valószínű, hogy valaki jót akart ezzel, de a szándék nagyon rosszul sült el. A gyermekvédelemben és a fogyatékosellátásban ugyanis az állami alapnormatíva csak a költségek körülbelül 40 százalékát fedezi, de akad olyan intézmény, ahol ez az arány 27 százalék. Az egyházak helyzete a tetemes különtámogatásnak köszönhetően lényegesen könnyebb. Nem értem, miért ez a megkülönböztetés a megyei önkormányzatok kárára, hiszen miért lenne rosszabb fenntartó egy megye, mint bármelyik egyház – mondta Gelencsér Attila. Hozzátette: a helyzet pikantériája, hogy ha a csőd elkerülése érdekében ezeket a szolgáltatásokat átadják az egyházaknak, akkor a feladataik nagy részét elveszítik. Ezzel a megyei önkormányzatok létjogosultsága kérdőjeleződhet meg. Gelencsér felhívta a figyelmet arra is, hogy a megyék kétszeresen szenvednek, hiszen a finanszírozási megkülönböztetés mellett az önkormányzatokat szigorúbban is ellenőrzik, mint más fenntartókat.
Szintén a hihetetlen mértékű alulfinanszírozásra és a szabályozás szigorúságára panaszkodott a Békés Megyei Közgyűlés elnöke is. Farkas Zoltán megjegyezte, a 18 év alatti fogyatékosellátásban az államtól kapott alapnormatíva a működési költségek csak alig több mint 50 százalékát fedezi. – Ezen a területen évek óta nem történt előrelépés. Ilyen finanszírozás és a szigorú törvény minden betűjének betartása mellett viszont lehetetlen a feladatot ellátni – hangsúlyozta, hozzáfűzve: hasonló a helyzet a területi gyermekvédelmi ellátással, ráadásul egyre nagyobb a teher az önkormányzatokon, mert mind több gyermek kerül be a rendszerbe. Szerinte a megyék teljesítőképességük határán vannak.
A területen módszertani feladatokat ellátó Kézenfogva Alapítvány ügyvezetője, Pordán Ákos azt mondta, 2005 óta megközelítőleg 15 százalékos normatívacsökkenés történt, míg a működési költségek jelentősen nőttek. – A fogyatékos emberek ellátásánál az a probléma, hogy a normatív finanszírozás nem differenciált, azaz a finanszírozási rendszer az alap és szakellátásban ugyanolyan mértékű támogatást nyújt a fogyatékos emberek után, függetlenül fogyatékosságuk típusától, fokától, ellátási szükségleteiktől és rászorultságuktól. Például az autista, halmozottan fogyatékos személyek ellátása az állami normatíva és a térítési díjak együttes összegéből sem lehetséges. A szükségletek szerinti finanszírozás megoldást jelentene, és bevezetése megfelelne az uniós tagországok gyakorlatának – véli Pordán Ákos.
A szociális család- és ifjúságügyi államtitkárság – a területet érintő folyamatos elvonásokat és az állam gazdasági, pénzügyi helyzetét figyelembe véve – azt is pozitívumnak tartja, hogy jövőre az állami finanszírozás az előző évi szintjén maradhat. Leszögezték, a normatívának egyébként sem célja, hogy az intézmény költségeinek száz százalékát fedezze, hiszen az önkormányzatok, eltérő mértékben ugyan, de egyéb bevételekkel is rendelkeznek, valamint az intézmények a szolgáltatásért térítési díjat kapnak az ellátottaktól, amely „százszázalékos normatív támogatás mellett már profitot jelentene”. A tárca megjegyezte, az intézmények többsége az általános normatív hozzájárulásból eddig is tudott működni, annak ellenére, hogy az utóbbi évben jelentős normatívacsökkentés következett be.
Megtudtuk, 2011-ben jogszabályi változások várhatók az önköltségszámításban, amely a fenntartók számára szabadabb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel egyidejűleg az ellátást igénybe vevők a jövőben jövedelmük figyelembevételével nagyobb arányban kell hogy hozzájáruljanak ellátásukhoz.
origo.hu
Orbán Viktor: Tisztelet a hősöknek!
