Az Országgyűlés honlapján nem szereplő tervezet szerint a közszolgáltatást végző, a lakosságot alapvetően érintő cégeknél – azaz nem általánosságban – a sztrájk jogellenes lenne abban az esetben is, ha a felek nem állapodnak meg a még elégséges szolgáltatás mértékéről. Ha a felek megállapodása vagy bármelyikük kérelmére a bíróság határozata nem állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit, a sztrájk nem tartható meg. Az ajánlás szerint továbbá nem lehetne többé szakszervezeti tisztségviselőknek a munka törvénykönyvében biztosítottakon túli kedvezményeket tenni.
*
A munkaidő-kedvezmény bővítésére most ugyanis a kollektív szerződésben vagy a munkáltató egyoldalú döntésén keresztül lehetőség van. Úgy tudjuk, a sztrájktörvény lehetséges módosítása kapcsán a kormány olyan megoldást szorgalmaz, amely nem csorbítja a munkavállalók alkotmányos jogait. Információink szerint az egyik szakszervezet azt javasolja: a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat jogkörét kellene bővíteni azzal, hogy megállapodás híján a szervezet állapíthassa meg az elégséges szolgáltatások mértékét. Ezzel megmaradna a munkavállalók nyomásgyakorláshoz való joga, és a közszolgáltatásokban sem lenne káosz egy adott célért folyó munkabeszüntetés miatt.
Szakszervezeti forrásokból úgy tudjuk, a háttértárgyalások hatására a kormány nem módosítja a munka törvénykönyve szakszervezeti tisztségviselőket érintő passzusait. A nem hivatalos elképzelés alapján az MSZP már a rabszolgaság bevezetését emlegette, igaz, kormányon a szocialisták semmit nem tettek például, amikor a reptéri munkabeszüntetés alatt nemzetbiztonsági kockázatot vállalva külföldi sztrájktörőket alkalmaztak. A kormányszóvivő a hét végén kijelentette, egyelőre nincs szó a sztrájktörvény módosításáról. Nagy Anna szerint amint lesz ilyen anyag, akkor a kormány kialakítja az álláspontját, és ezt meg fogja osztani a szakszervezetekkel is.
A sztrájktörvény módosítása évek óta napirenden van, a munkaadói szervezetek nyáron is bejelentették igényüket erre. A munkáltatói oldal soros elnöke, Zs. Szőke Zoltán azt mondta: örültek volna, ha az ügy még az év vége előtt napirendre kerül, mivel az elmúlt évek azt mutatták, hogy a szabályozás több ponton módosításra szorul. Ismeretes, a BKV-s szakszervezetekről évek óta feltételezték: ha sztrájkot szerveztek, azt főként politikai alapon tették, illetve egyes munkaügyi konfliktusok valójában a BKV és a szakszervezetek közös forgatókönyve szerint robbantak ki annak érdekében, hogy az állam pénzt pumpáljon a korrupciótól hemzsegő cégbe. Az elhíresült „Nokia-dobozos” interjúban Balogh Zsolt volt BKV-s megbízott vezérigazgató közölte: „Végül megegyeztünk a sztrájkolókkal, aláírtuk a megállapodást, és ekkor valaki szólt, hogy menjek fel az irodámba. Ott ült pár szakszervezeti vezető, egy-két igazgató, és mondták, rendben, vége a sztrájknak, és most szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszervezeteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyó Miklósnak is.” A szakszervezetek tagadták Balogh állítását.
origo.hu
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron
