Önt a kormánytöbbség szavazataival választották meg a vádhatóság élére. Nem tart attól, hogy a Fidesz pártkatonájaként emlegetik majd?
– Több okból sem tartok ettől. Egyrészt a legfőbb ügyészi posztot szakmai tisztségként fogom fel, amelyben semmi keresnivalója sincs a politikának. Másrészt a 2000 és 2006 közötti időszak, s az azóta eltelt négy és fél év rácáfolt a rosszindulatú feltételezésekre. Egyes ügyekben az utódomat is kritikával illeték. Ezek nem szakmai bírálatok voltak.
– Az elszámoltatási ügyek lehetőséget adnak a politikai vitákra.
– Az ügyészségen, engem is beleértve, mindenkinek a törvényt kell követnie. Ez fog történni az elszámoltatási eljárásokban is.
– A legfőbb ügyész nem visel politikai felelősséget – ezt az ön kezdeményezésére az Alkotmánybíróság is többször megállapította. Az Országgyűlés pedig nemrégiben úgy döntött: a vádhatóság vezetőjét nem interpellálhatják a képviselők. A legutóbbi módosítások fölöslegessé teszik, hogy az új alkotmány külön foglalkozzon az ügyészség helyzetével?
– Úgy látom, a mostani alkotmánymódosítással és az ügyészségi szolgálati törvény megváltoztatásával befejeződött az ügyészség alkotmányos státusának meghatározása. Az új szabályok teljessé tették a vádhatóság függetlenségét.
*
– Megszűntek azon ellentmondások, amelyek az 1989–90-es jogalkotást jellemezték. Az ügyészi szervezet megfelel az Európa Tanács 2000-ben elfogadott ajánlásának is. Nem gondolom, hogy az új alkotmányban ezen változtatni kellene.
– A most bevezetett kilencéves megbízatás nem túlságosan hosszú? A legfőbb ügyészt eddig hat esztendőre választották meg.
– Nem tartom aránytalannak a megbízatás időtartamát. Külföldön arra is van példa, hogy az igazságügyi vezetők életük végéig látják el feladatukat. Itthon is előfordul hat, kilenc, tizenkét évre szóló kinevezés. A törvény indoklása szerint a cél az, hogy egységessé váljék a közjogi funkciók betöltésének időtartama. A legfőbb ügyész mandátumának hossza mostantól megegyezik az alkotmánybírákéval, de nem éri el az Állami Számvevőszék elnökének szolgálati idejét.
– A kormány a múlt héten beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amely gyorsítani kívánja a büntetőeljárásokat. Ön szerint továbbra is érvényesülni fognak a garanciák?
– Az emberi jogok iránt én személy szerint is mindig elkötelezett voltam. Ám ne felejtsük el, hogy nemcsak a gyanúsítottnak, a vádlottnak vannak emberi jogai, hanem a sértettnek, az áldozatnak is. Ezeket és a társadalom egészének a jogait együttesen kell mérlegre tenni. Az ellentmondások feloldásakor a társadalom érdekei az elsődlegesek.
– Az ügyésznek az Alkotmánybíróság döntése alapján januártól minden tárgyaláson részt kell vennie. Megoldható lesz ez?
– A parlament erre kétszáz fős létszámbővítést szavazott meg. Azonban csak fokozatos előrelépésre lesz mód, hiszen ügyészt nem lehet a szegről leakasztani. Mozgósítanunk kell belső tartalékainkat, célunk emellett, hogy a helyek többségét főként saját nevelésű szakemberekkel töltsük be. Már a Ház előtt van az a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, hogy az ügyészségi titkárok mellett fogalmazók is képviselhessék a vádat.
– Előfordulhat, hogy a tárgyaláson az ügyészt a fogalmazó helyettesíti, a vádlott nem lesz jelen, a védelmet pedig kirendelt ügyvéd látja el?
– Remélem, hogy ilyen egyre ritkábban fordul elő. Ügyészségi fogalmazó csak a legegyszerűbb esetekben képviselheti a vádat. Mindemellett el kell érni azt, ami az eljárásokat gyorsító törvénycsomag célja, hogy rosszhiszeműen ne lehessen elhúzni a büntetőpereket. Egyes szereplők szándékos távolmaradása ne hátráltathassa az ügyek befejezését.
– Ön a parlamenti szakbizottság ülésén szervezeti változtatásokról is beszélt. A jelenlegi ügyészségi struktúrát 2000 és 2006 között az ön elképzelései szerint alakították ki.
– Ez a szervezeti felépítés kiállta a próbát, de az élet megköveteli, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz. A korrupciós ügyek felderítésére további ötvenöt fővel külön szervezeti egységeket hozunk létre.
– A Gyurcsány- és a Biszku-ügy megérkezett már a Legfőbb Ügyészséghez?
– Erről még nem tudok tájékoztatást adni, mert csak december 14-én veszem át a vezetői posztot.
– A 2006. őszi események ügyében milyen lépésekre számíthatunk?
– Még nem ismerem azokat a jelentéseket s főként a jelentések háttéradatait, amelyek a Legfőbb Ügyészségen az ilyen ügyekben folytatott vizsgálatokról készültek.
– Melyek a legközelebbi tervei?
– A jövő év első felében, uniós elnökségünk idején két legfőbb ügyészi találkozónak is a házigazdái leszünk. Egyiket Hágában szervezzük meg, a másikat Budapesten. Elképzelhető, hogy a korrupciós ügyekben nemzetközi együttműködési javaslatokat teszünk.
origo.hu
Guinness-rekord született Borsodban - videó
