Lengyelország fontos szereplője annak a folyamatnak, amely a Nyugat és Oroszország között zajlik, ezért is fontos, hogy a varsói vezetés tud-e olyan együttműködési formákat találni az Egyesült Államokkal, amelyek nem váltják ki Moszkva rosszallását. Kérdés, hogy az immár elvetett Bush-féle rakétavédelmi tervekkel megvalósulási szakaszba ért kooperáció, azon belül a lengyel fegyveres erők korszerűsítése, valamint amerikai erők gyakori rotációja az országban összeegyeztethető-e azzal a stratégiai szintű folyamattal, amely révén a szövetségesek (köztük az „új” kelet-európai tagországokkal) biztonságpolitikai kiegyezést céloznak meg Oroszországgal.
A nyilvánvaló ellentmondás azonban megfigyelők szerint csak látszólag feloldhatatlan: azzal, hogy a lengyelek, a litvánok, a lettek és az észtek biztonságérzetét megerősítik, és a NATO 5., kölcsönös védelemről szóló cikkelyét alátámasztják védelmi készenléti tervekkel, kifogják a szelet azok vitorlájából, akik szerint adott helyzetben a Nyugat gondolkodás nélkül odadobja őket koncnak, ha érdekei azt diktálják. Megnyugtatásukkal nagyobb az esélye annak, hogy nem ülnek fel minden gyanúnak és intézményes eszközeikkel nem gátolják a szövetség illetve az Európai Unió stratégiai közeledését Oroszországhoz.
Hogy ezt az elméletet sikerül-e a megfelelő tartalommal megtölteni, Bronislaw Komorowski amerikai útján részben kiderülhet. A lengyel elnök és Barack Obama amerikai államfő egyórásra tervezett találkozóján szó esik a már megkezdett állomásoztatási programok folytatásáról, illetve kiegészítéséről újakkal. Ez utóbbiak szerint időről időre amerikai F–16-os vadászgépek és Hercules szállítógépek is állomásoznának Lengyelországban – az is elképzelhető, hogy Varsónak most ezzel kapcsolatos deklarációt is sikerül kicsikarnia Washingtonból.
Komorowski a lengyel biztonságérzet második legfontosabb pilléréről, az energetikáról is tárgyal, amelyben az a legfőbb kérdés, hogy az Egyesült Államok miként tud hozzájárulni a források diverzifikációjához. Megkerülhetetlen témaként pedig ott a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott kiszivárogtatások ügye, amelyekről az elnök indulása előtt azt nyilatkozta Donald Tusk kormányfő, hogy Washington és szövetségesei viszonyáról kialakult illúziók elvesztéséhez vezettek.
Vizsgálnák a tragédiát. Marta Kaczynski, a néhai lengyel elnök, Lech Kaczynski lánya az Európai Parlamentben nemzetközi vizsgálatot kért az április 10-i szmolenszki repülőszerencsétlenség ügyében. „Az áldozatok családjainak szüksége van az európai intézmények segítségére. Tudjuk, az európai közvéleménynek torz képe van a szerencsétlenségről – mondta Marta Kaczynski. (MN)
Október 6.: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt