Az igazság feltárása egyetemes keresztény igény – jelentette ki Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című könyv tegnapi bemutatóján a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A püspök szerint nem speciálisan egyházi gond e téma feltárása, hanem össztársadalmi. Ezért a kötet szerzői az egyetemes ügynek használnak tanulmányaikkal. A közös közelmúltra való tekintettel hasznos – mondta –, hogy a tanulmánykötet ökumenikus. A főapát szerint a tisztulás és a feltárás folyamata nagyon fájdalmas, ezért félünk tőle. Ez a fájdalom azonban gyógyulást eredményez. Várszegi szerint nagyon hasznos a kötet mondanivalójában az, hogy nemcsak a keresztényekről szól, hanem üldözőikről is.
A kötet – amelynek kiadásában a katolikus, a református és az evangélikus egyház is közreműködött – többéves kutatás eredményei alapján szakszerűen mutatja be, hogy kik voltak a Kádár-rendszerben az egyházpolitika és az egyházüldözés működtetői és végrehajtói. A kötet rámutat, milyen párt- és állami szervek határozták meg az egyházakkal szembeni eljárásokat. Mindhárom történelmi egyház fontosnak tartja, hogy az elmúlt évtizedek egyházkutatása és egyháztörténete alapján napvilágot lásson az igazság, a kommunista diktatúra egyházzal és egyházi személyekkel kapcsolatos működésének mechanizmusa.
A magyar sajátosságok mellett a könyv ismerteti a posztkommunista országok területén élő és ott üldöztetést elszenvedett egyházak helyzetét is.
Tőkéczki László történész, egyetemi docens arról beszélt, hogy sokat ártottak az egyháznak azok a személyek, akik együttműködtek az állambiztonsági szervekkel, s akik azt mondták magukról, hogy ők tartották fenn az egyházat. – Lehet-e hazugsággal biztosítani az egyház folyamatosságát? – tette fel a kérdést a történész, aki szerint ez nem lehetséges. Szerinte nem lehet egyezség azok között, akik azt hirdetik, hogy „minél rosszabb, annál jobb”.
origo.hu
Most kiderül, hogy káros vagy egészséges étel a szalonna
