Megállíthatatlanul menetelő Zöldek

A hamburgi szenátusban váratlanul megbukott Németország kétkedő érdeklődéssel figyelt politikai kísérlete, a kereszténydemokrata (CDU)–Zöldek-koalíció. Az ökológiai célokat ápoló párt meglepetésszerűen kilépett a szövetségből arra hivatkozva, hogy a CDU-val nem lehet megbízhatóan együttműködni. E döntés növekvő magabiztosságuk jele.

Lázár Ervin
2010. 12. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövőre a tervezett hat tartományi választás helyett hét lesz. A politikai kihívások elé egyetlen párt sem tekint olyan optimizmussal, mint a Zöldek. A három évtizeddel ezelőtt „környezetvédelmi idiótáknak” tartott csoport a legjobb úton halad, hogy néppártnak nevezhesse magát. E cím mindeddig a széles választói rétegre építő, hagyományos múltú és jelentős parlamenti befolyást gyakorló keresztény- és szociáldemokraták (SPD) kiváltsága volt. A kitüntető jelzővel – a jelek szerint – hamarosan a Zöldek is büszkélkedhetnek. Nemcsak taglétszámuk emelkedik folyamatosan, hanem a velük szemben megnyilvánuló szimpátia is: pillanatnyilag a választók huszonhárom százaléka voksolna rájuk. Ezzel a Zöldek utolérték az SPD-t, és egészséges optimizmussal tekintenek a jövőbe. A nemrég lezajlott pártkongresszusukon már tartózkodtak az ideológiai frázisoktól; a polgárok körében azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy velük a jó oldalon állnak; az atomenergia radikális elutasításával, a stuttgarti pályaudvar átépítése elleni tüntetések támogatásával a társadalom időszerű és népszerű témáinak hullámain vitorláznak. „Radikálisan mindenki nyilatkozhat. Mi a felelősségvállalás felé igyekszünk” – hangoztatta Cem Özdemir, a párt társelnöke, a Zöldek megfiatalított vezetőgenerációjának egyik frontembere. Hasznot húznak a konkurencia gyengélkedéséből is. Az SPD eltávolodott a szociális igazságosság védelmezőjének szerepétől, a CDU a konzervatív pártelmélet magyarázatával bajlódik, a liberális FDP eljátszotta a bizalmat. A Zöldek viszont eljutottak a társadalom középrétegéig, amely már nem tartja őket kiszámíthatatlan kisebbségnek, mint az 1980-as években, amikor a párt két szárnya – a fundamentalisták és a realisták – rendre egymásnak esett, és a nemzet „neveletlen gyerekeinek” számítottak.
Hamburgi visszalépésük után két tartományi kormányban érdekeltek. Észak-Rajna-Vesztfáliában az SPD oldalán kormányoznak, a Saar-vidéken a CDU–FDP–Zöldek- koalíció tagjai. Három városban – Freiburg, Tübingen, Konstanz – soraikból kerülnek ki a főpolgármesterek. Jövőre két újabb siker előtt állnak. Az évtizedek óta a CDU fellegvárának számító Baden-Württembergben e hegemónia megdöntésében reménykedhetnek. Berlini jelöltjük, Renate Künast pedig komoly veszélyt jelent a szociáldemokrata Klaus Wowereitnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.