Egyre kiemeltebb szerepet kapott az utóbbi időszakban az általános forgalmi adóval kapcsolatban elkövetett bűncselekmények között az agrártermékek kereskedelme – közölte lapunk megkeresésére a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP). Az ebben a körben elkövetett jogsértések egyenként több tíz, esetenként több száz millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek. A tavalyi és az idei adatokból kiderül, hogy az államkasszát öszszességében 3,4 milliárd forinttal rövidítették meg. Az érintett termékkör jellemzően gabona, tojás, élő állat, cukor, hús, toll. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is alátámasztotta a VPOP tapasztalatait. Tájékoztatásuk szerint megnövekedett az agrártermékekkel végrehajtott adócsalások száma.
*
Ezek részben úgy zajlanak, hogy magyar állampolgárok – jellemzően a román–magyar határhoz közel eső településeken – gazdasági társaságokat alapítanak, román közösségi adószámot szereznek, aminek segítségével adómentes, unión belüli beszerzéseket hajtanak végre. A román adóhatóság jelzései alapján a magyarországi beszerzéseket követően a Romániában alapított társaságok fantomcégekké válnak, vagy egyáltalán nem működnek. Bevallásokat, összesítő nyilatkozatot nem nyújtanak be, adókötelezettségeiket nem teljesítik. Magyarországi beszerzéseik az egy-kétmillió forinttól a több száz millió forintos nagyságrendig terjednek.
Az áfacsalás nagyságrendjét csak valószínűsíteni lehet – mondta Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének szakértője. A becslés alapja lehet, hogy a statisztikai adatok és a tapasztalatokon alapuló számítások között óriásiak a különbségek. A gabona és olajos magok tekintetében évente 1,2-1,4 millió tonna áruval nem lehet elszámolni. Ennek értéke folyó áron számolva körülbelül 70 milliárd forint, aminek áfavonzata 17,5 milliárd forint lehet. Egyébként a terméktanácsok és érdekvédelmi szervezetek tájékoztatása szerint összességében 80-100 milliárd forintra tehető az agrártermék esetében elcsalt áfa mértéke.
A legegyszerűbb bűnelkövetés az, amikor egy magyarországi gazdálkodó, közösségen belüli adómentes értékesítésként tünteti fel könyvelésében a mezőgazdasági termék eladását – mutatott rá a VPOP. Ilyenkor az áfát nem kell itthon megfizetni. Ugyanakkor az árut – a forgalmi adó megfizetése nélkül – ténylegesen a magyarországi piacon értékesítik. Bonyolultabb formát jelent, amikor az elkövető egy külföldi cég nevében adómentes vásárlásra köt szerződést a termelőkkel, a kiszállítást pedig valótlan tartalmú fuvarokmányokkal igazolja. A hamis visszaigazolás mellett egy, az elkövető érdekeltségi körébe tartozó magyarországi vállalkozás fiktív számlákkal igazolja a beszerzést, és a tovább értékesítéskor visszaigényli a fiktív számlákon feltüntetett áfa összegét. Szintén gyakori, amikor az elkövetők mezőgazdasági termékekről, vagy tevékenységről kiállított fiktív számlákkal próbálják meg csökkenteni a más, legális tevékenységnél keletkezett adófizetési kötelezettségeiket. A VPOP több ügy kapcsán is megállapította, hogy a fehérgalléros bűnözők a fiktív számlákkal manipulált adóbevallásaik benyújtása előtt külföldiek felé értékesítették az érintett gazdasági társaságot, amely egyéb tartozásokat is felhalmozott. Számos feltárt eset megmutatta azt is, hogy a vevő megtévesztette az eladót annak érdekében, hogy adómentesen juthasson hozzá a mezőgazdasági termékekhez, amelyeket később a belföldi piacon értékesített. Az adójogi következmények ugyanakkor a gazdálkodóknál jelentek meg.
Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Makay György, hogy az adóhivatal eddig a legkönnyebb utat választotta, amikor a kereskedelmi lánc két végpontján, mégpedig a termelőknél, illetve az exportkereskedőknél vizsgálódott és marasztalt el cégeket olyan cselekedetekért, amiért azok nem is voltak hibásak. Az APEH sok ilyen megtévesztett termelőt kötelezett az áfa és bírság befizetésére, mert nem tudták bizonyítani, hogy az általuk eladott áru elhagyta az országot. A szakértő kifogásolhatónak nevezte, hogy az adóhivatal beéri a termelő megbüntetésével és nem megy utána annak, hogy a vevő ténylegesen mit csinált a termékekkel. Márpedig az áfamentesen megvásárolt áru gyakran nem hagyja el az országot, hanem bekerül a hazai forgalomba, általában feketén.
Makay szerint azok, akik áfacsalásra rendezkedtek be, több céget alapítanak, ezek között adják-veszik az árut. Az áfakötelezettséget egy gazdasági társaságba gyűjtik össze, amely vagy eleve fantomcég, vagy egyszerűen fizetésképtelenné teszik. Így következhet be az a piaci jelenség, hogy például egy csaló cég nagyobb árat tud kínálni a terményért, mint egy tisztességes exportkereskedő. Ezért a csaló cég kapja meg az árut, amit ezt követően több cégen átfuttatva elad a valós kereskedőnek.
További problémaként említette a szakértő, hogy mindeközben a kereskedelmi lánc másik végén az APEH az exportkereskedők áfaelszámolásait gyakran hosszú hónapokra visszatartja ellenőrzés céljából, ami rendkívüli terheket ró a tisztességes társaságokra. Az sem ritka, hogy a tradicionális piaci szereplőknek a hivatalban nem akarják elszámolni az áfát, mondván, annak befizetése a kereskedelmi lánc másik szereplőjénél nem történt meg. – Az APEH képviselőivel folytatott megbeszéléseken nyilvánvalóvá vált, hogy a visszaélések felderítését akadályozza az a tény, hogy az adóhivatalnak nincs nyomozati jogköre. Ebben a kérdésben pozitív változást hozhat az adó- és a vámhivatalok összeolvadása – mondta Makay György.
A gabonaszövetség javaslata szerint a visszaélések megszüntetése érdekében az áfa mértékét 25 százalékról legalább öt százalékra kellene csökkenteni azoknál a gabonaféléknél és félkész termékeknél, amelyek nem kerülnek közvetlenül a fogyasztókhoz. Így nagyságrendekkel csökkenhetne a visszaélések értéke.
origo.hu
Hatmilliárd forint volt a tét az ötös lottón, itt vannak a nyerőszámok
