Az Állami Számvevőszék viszszatérő kritikája szerint a költségvetési tervezés és a megvalósulás köszönő viszonyban sincs. Mi a garancia arra, hogy a jövőben ez másképp lesz?
– A 2010-es költségvetés valóban nagy eltéréseket mutat, a maga nemében egyedülálló ilyen szempontból. Ennyire rossz költségvetési tervezést eddigi pályafutásom során nem is láttam: mintegy ötszázmilliárdos többlethiány van az államháztartásban, ami abból adódik, hogy a 2010-es költségvetés készítésekor a bevételeket felül-, a kiadásokat pedig alultervezték.
– Hol voltak a legjelentősebb elcsúszások az idén?
– Legalább 200-250 milliárd forint olyan bevétellel számolt az előző kormány, amelyről lehetett tudni, hogy nem valósul meg. Ide- tartoznak a vállalkozásoktól származó adóbevételek, így a társasági adó, de a személyi jövedelemadó terén is voltak trükközések. Például a családi pótlék megadóztatását az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, mégis benne maradt ez a tétel a költségvetésben. A kiadási oldalon számos költséget egyszerűen kihagytak a számításokból, így például az afganisztáni szerepvállalásra szánt összegeket vagy hazánk nemzetközi tagdíjait. Hatalmas kiadási többletet jelentett például az is, hogy az Út a munkához program előirányzott pénzkerete fél évre sem volt elég.
– S a Költségvetési Tanács nem kongatta meg a vészharangot… Ezért nem kívánnak a jelenlegi felállásban együttműködni velük?
– A jelek szerint valóban nem tart igényt a kormány a tanács munkájára a jelenlegi formában, az intézmény sorsa azonban a parlamentben fog eldőlni. A vita nem arról zajlik, hogy a tanács megszűnjön, feltehetően a hivatal mögött álló háttérapparátus csökkenne le minimálisra. Ezzel együtt azonban a testület jogköre kibővülne, vagyis egy erősebb jogosítványokkal rendelkező tanács jönne létre, a jelenlegi bürokratikus körítés nélkül. A Fidesz korábban is azt szerette volna, hogy egy három tagból álló testület alkossa a tanácsot, akik a mögöttük álló intézmények információira támaszkodva mondanak véleményt a költségvetésről, és akár vissza is küldhetik a dokumentumot.
– A 2012 utáni bizonytalanságra hivatkozva naponta temeti az országot a tanács, amely több száz milliárdos hiány keletkezését jósolja. Miből fogják két-három év múlva állni az adócsökkentések költségét?
– Természetesen az éves költségvetés készítésekor előre is kell tekinteni. Nem lehet azonban ugyanolyan pontosan megtervezni a 2013–2014-es számokat, mint a jövő évit. A tanács semmi olyasmit nem mondott, amit mi ne tudnánk. Való igaz, hogy három-négy év múlva az úgynevezett különadók megszüntetése vagy átalakítása miatt a bevételkiesést más tételekkel pótolni kell. Mi azzal számolunk, hogy a gazdasági növekedés – amely jövőre háromszázalékos lesz, később pedig öt százalék körüli szintre emelkedhet – túlnyomórészt fedezni fogja a hiányt. Nagy kérdés, hogy a munkanélküliség csökkentése terén milyen eredményeket tudunk elérni, mert ebben is vannak tartalékok. A költségvetésből finanszírozott nagy ellátórendszerek átalakítása a jövő évben elkezdődik, ebből is lehet megtakarításokat elérni
– A magán-nyugdíjpénztári vagyon csak átmenetileg segít a nyugdíjkassza hiányának pótlásában. Mi lesz azután?
– A nyugdíjpénztárakból viszszahozott vagyonból a jövő évben és kisebb mértékben 2012-ben csökkentjük a nyugdíjalap hiányát, emellett át kell alakítani a nyugdíjrendszert. Az első teendő a nyugdíjalap szétszedése lenne: az öregségi nyugdíjhoz nem kapcsolódó részeket le kellene választani róla a rendszer tisztulása érdekében. Az öregségi nyugdíjalaphoz hozzárendelődne a munkavállaló által fizetett járulék, és ezt kiegészítené a munkaadó által fizetett összeg. Mindez egy zárt kasszába kerülne, amely valószínűleg egyéni számlás nyilvántartást is jelentene. Az öregségi nyugdíjhoz nem kapcsolódó részek, mint a korkedvezményes és a rokkantsági, külön kasszába kerülne. Nyilvánvalóan szükség van egy átfogó vizsgálatra ezen a területen, most ugyanis nagyon sok viszszaélésről van tudomásunk.
– Az államháztartás másik problémás része az önkormányzati szféra, amelynek válságos pénzügyi helyzetéről sokat hallottunk. Van remény konszolidálni ezt a területet?
– Az önkormányzati rendszerrel az a fő probléma, hogy nagyon sok közfeladat terheli azokat, ami komoly finanszírozási gondokat jelent. Az egész önkormányzati finanszírozási rendszert át kellene gondolni. Néhány problémát sikerült 2011-re kiküszöbölni, ezen a téren azonban még rengeteg feladat van.
– Az állami vállalatok pénzügyi helyzete terén is érték idén nagy meglepetések a kormányt. Számítanak-e újabb csontvázakra?
– Még mindig nem mondhatom, hogy százszázalékosan fel van térképezve a helyzet. Ezeket a nagy közszolgáltató cégeket is át kell alakítani, hatékonyabbá kell tenni, hiszen jelentős problémák vannak a működésükkel. Idén legalább 60-70 milliárd forint pluszforrást kellett elkülöníteni számukra.
– Egyes vélemények szerint a költségvetés végrehajtását napra készen kellene figyelni, és azonnal felelősöket kellene keresni, ha valaki többet költ. Terveznek ilyesmit?
– Remélhetőleg ebben segít az új közpénzügyi törvény megalkotása, amely koncepcióját várhatóan egyéb intézkedésekkel együtt februárban ismerteti a kormány. Szigorításokra lesz szükség annak érdekében, hogy egy adott intézmény csakis annyi pénzt költhessen el és pontosan a célra, amelyre a felhatalmazást kapta. Ilyen téren még elég nagyok a különbségek a költségvetési szervek között. A maradványok elszámolása, a saját bevételek kezelése terén új szabályokat kell alkotni. Egyszerű és világos rendelkezésekre van szükség, és emellett új alapokra kell helyezni a költségvetési tervezést. Már január 2-án el kell kezdeni a feladatok felülvizsgálatát, a részletek áttekintését ahhoz, hogy biztonsággal ki tudjuk szűrni a felesleges feladatokat, és valóban hatékonyabb intézményrendszert alakítsunk ki.
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren nevet - mutatjuk a legjobb mémeket!
