Szemléletváltás a foglalkoztatásban

A felelős és felelősségteljes vállalkozásért egy négycsillagos szálloda, a budapesti Hotel Panda kapta az idén az Európai Vállalkozási Díjat. A szállodát szinte kizárólag fogyatékkal élő alkalmazottak működtetik. A hazai legjobbnak minősülő pályázat a szintén nyertes Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együtt képviseli hazánkat az európai megméretésen.

Öt kategóriában tizenhét pályázat kapott tegnap elismerést az Európai Vállalkozási Díj nemzeti fordulóján, amelynek eredményét Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiai államtitkára ismertette. A legmagasabb pontszámot elérő nyertes a fogyatékkal élőket foglalkoztató budapesti Hotel Panda Kft. lett a felelős és felelősségteljes vállalkozás kategóriában. A szálloda évek óta a megváltozott munkaképességűek piaci, vagyis nem állami támogatással működő foglalkoztatásának úttörője, mivel olyan nyereségesen működő vállalkozás, ahol szinte kizárólag fogyatékkal élők tartják fenn a szállodát. A szaktárca a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát is kitüntette az üzleti környezet fejlesztése kategóriában. E két pályázat képviselheti hazánkat az Európai Vállalkozási Díj nemzetközi fordulójában, amelynek ünnepélyes díjkiosztó gálája jövő májusban, a magyar soros uniós elnökség alatt lesz Budapesten.
Cséfalvay Zoltán köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai vállalkozások úgy lesznek képesek új munkahelyeket létrehozni, vagyis „a nemzeti jólét megteremtéséhez hozzájárulni”, hogy az állam biztosítja nekik a kedvező üzleti környezetet egyrészt az adóterhek, másrészt a bürokrácia csökkentésével. Hangsúlyozta: Magyarországon a kis- és a középvállalkozásoknak mindössze a két százaléka termel külpiacra, így először a kisebb vállalkozásokat kell fejleszteni. Ugyanakkor a kisvállalkozói törvényben szereplő „először gondolj mindig a kicsikre” elv mellett érdemes lenne elterjeszteni a „naggyá válni jó” szemléletet is.
Kocsy Béla, a díjazott Hotel Panda Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: a megváltozott munkaképességűek körében mindössze tízszázalékos a foglalkoztatottság, amely az uniós átlagnál jóval roszszabb mutató. Ezen a téren különösen fontos lenne az új munkahelyek teremtése, mert a rokkantnyugdíjasokból egyre többen válhatnának adófizetővé – mondta. Hozzáfűzte: ha sikerülne húsz százalékra feltornázni a fogyatékkal élők foglalkoztatását, úgy két százalékkal bővülne a hazai GDP. Lapunk kérdésére elmondta: a rehabilitációs hozzájárulás csaknem egymillió forintra emelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem párosult a fogyatékkal élők szakképzésével, így a cégek inkább befizették az adóterhet, de nem alkalmaztak megváltozott munkaképességű személyt. A szakember szerint a tendencia most megfordulni látszik, mert olyan képzési programok indulnak, amelyeket már a munkaadók igényeihez igazítottak, megnövelve az elhelyezési esélyeket. – Mérhető az elmozdulás a fogyatékkal élők foglalkoztatásának terén: valódi párbeszéd folyik a képzések kidolgozói és a munkaadók között, valamint elindultak a fogyatékkal élők társadalmi elfogadását segítő programok is – tette hozzá.
Az Európai Vállalkozási Díjat 2005-ben hozta létre az Európai Bizottság azoknak a kiváló elképzeléseknek és gyakorlatoknak az elismerésére, amelyek támogatják a vállalkozói tevékenységet, és jól tükrözik a vállalkozók társadalomban játszott szerepét.