Terítéken a vérengzés

A Vajdasági Magyar Szövetségben (VMSZ) úgy tudják, hogy a közös magyar–szerb történészbizottság – amelynek tagjait már mindkét részről kijelölték – jövő év elején kezdi meg tevékenységét.

Uniós bírálat. Az Európai Bizottság figyelmeztette Szerbiát: azzal, hogy nem vesz részt Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) kínai ellenzéki Nobel-békedíjának átadási ünnepségén, rossz üzenetet küld arról, mennyire kész előrehaladni az EU-csatlakozás folyamatában. Szerbia egyike annak a 18 országnak, amelyek úgy döntöttek, hogy bojkottálják a Nobel-békedíj átadási ceremóniáját, miután Kína kampányt indított a bebörtönzött aktivista kitüntetése ellen. (MTI)

Minden rangosabb magyar– szerb találkozónak témája volt az utóbbi hónapokban az 1944–45-ös magyarellenes vérengzések tisztázásának fontossága a két nemzet történelmi megbékélésének az érdekében. Most jutott el Szerbia arra a szintre – értékelhetnénk –, hogy ezt a kérdést egyáltalán fel lehetett vetni, s a magyar–szerb kapcsolatok is csak most értek meg erre a közös feladatra. Természetesen nem kis szerepe volt ebben, hogy Szerbia az Európai Unióba igyekszik, s Európa felé a szebbik arcát kell mutatnia. Meg is alakult a történész vegyes bizottság, igaz, először csak a magyar fele, még tavaly, s a múlt hónap derekán kértek fel kilenc szerb történészt a kutatómunkára. Legalábbis így nyilatkozott Vuk Jeremics, a szerb diplomácia vezetője egy októberi külügyminiszteri találkozón. Reméli, tette hozzá, hogy a vegyes bizottság hamarosan elindíthatja tevékenységét. Ám a munka azóta sem kezdődött el. Dévavári Zoltán, a VMSZ alelnöke lapunknak megerősítette, hogy a közös bizottság még nem működik, a jövő év elejére várható a tevékenység elindítása.
Természetesen a történészeknek nem teljesen feltáratlan területen kell dolgozniuk, hiszen sok minden ismert és kikutatott. Publikálták is, igaz, jobbára magyarul, de a szerb történészek ugyanúgy ismerik a történelmi tényeket, más kérdés, hogy e téma politikai okokból nem került a szélesebb szerb közvélemény elé. Nem meglepő tehát – a közös történelem sok más kérdésével vagyunk így –, hogy a szerbek nem sokat tudnak arról, hogy a bevonuló partizánalakulatok Bácskában – de Bánátban és Baranyában is – a gyorsan létrehozott katonai igazgatás vezetőinek parancsára tömeges kivégzéseket hajtottak végre a magyarok ellen a kollektív bűnösség alapján.
Hogy a vegyes történészbizottság jövőre kezdődő munkája meddig tart, nem tudni, de a vajdasági magyarság bízik abban, hogy sikerül egy közös tudományos munkát a szerb és a magyar közvélemény elé tenni, ami elősegíti a két nemzet kapcsolatainak további javulását.