Külföldről bírálják a médiatörvényt

Erőteljes nemzetközi felháborodás bontakozott ki azok után, hogy az Országgyűlés elfogadta az új médiatörvényt. A bírálóknak otthont adó országokban ugyanakkor minden olyan rendelkezésre van példa, ami miatt most intőt adnak Magyarországnak.

Régi vádak. A külföldi sajtó – Németországtól Olaszországon át Romániáig – számos orgánumában éles hangú kommentárok ostorozzák a magyar médiatörvényt. A Die Welt hasábjain Führerstaat Ungarn (Magyarország mint vezéri állam) címmel jelent meg Michael Stürmer írása, aki szerint „Orbán Viktor Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene.” A balliberális lengyel Gazeta Wyborcza a lap alapító-főszerkesztőjének írását közölte. Ebben Adam Michnik szintén Fehéroroszországhoz hasonlította hazánkat, Jacek Pawlicki pedig kommentárjában Karintia volt szélsőjobboldali kormányzója, Jörg Haider és Orbán Viktor között vont párhuzamot.

Nem hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a magyar médiatörvény ügyében. A testület azt vizsgálja, hogy a jogszabály összhangban van-e az uniós joggal. Az MTI pedig „Merkel a jogállamiság elveire figyelmezteti Magyarországot” címmel közölt tegnap tudósítást – a DPA német hírügynökség beszámolóját idézve – a berlini helyettes kormányszóvivői sajtótájékoztatójáról. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő utóbb jelezte: telefonon beszélt a berlini helyettes szóvivővel, aki idézte, mi is hangzott el valójában a szóban forgó tájékoztatón. Szijjártó szavai szerint Christoph Steegmans azt mondta: „eljövendő EU-elnökként Magyarország természetesen különleges felelősséget visel az EU-ról a világban kialakuló képről. A szövetségi kormány számára ezért is magától értetődő, hogy Magyarország elkötelezett marad az EU jogállami értékei mellett”.
Mindeközben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-biztosa aggályainak adott hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban. Dunja Mijatovic azt mondta: a jogszabály minden médiatartalmat, a műsorszórókét, a nyomtatott és az online médiáét azonos elvek alapján szabályoz, ami ellentétes az EBESZ médiaszabadságra vonatkozó normáival. Szerinte a jogszabály szokatlanul széles hatáskört biztosít a nemrég létrehozott médiahatóságnak és médiatanácsnak, amelyeket kizárólag a kormányzó párt által támogatott személyek irányítanak. A bosnyák származású biztos kissé felületesen ismeri a rá bízott szakterületet: saját hazájában, Bosznia-Hercegovinában például a miniszterek tanácsa, vagyis a kormány jelölése nyomán a parlament választja meg a helyi médiahatóság tagjait, tehát maradéktalanul érvényesülhet a kormányerők érdeke. A németek Bundesnetzagentur nevű hatósága közvetlenül a szakminiszter irányítása alatt áll. A médiahatóság svéd megfelelője, a távközlési ügynökség már eleve kormányügynökségként működik, de például az osztrák hírközlési hatóság tagjait is a kormány nevezi ki. Nagy-Britanniában a kulturális miniszter nevezi ki a médiahatóság elnökét, Olaszországban pedig, a kormányfő javaslatára, a köztársasági elnök.
Mijatovic azon állítása is aggodalomra okot adó tájékozatlanságról árulkodik, amely szerint Európában példátlan, hogy a magyar médiahatóság felügyeleti jogköre a nyomtatott és az online médiára is kiterjed. Olaszország és Portugália illetékes szervei is felügyelik a nyomtatott és internetes tartalmakat, mint ahogy ez utóbbit a francia szakhatóság is folyamatosan vizsgálja.
Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn szerint „[a törvény] közvetlenül veszélyezteti a demokráciát. Az állam ellenőrzést fog gyakorolni a vélemény fölött.” (A törvényben egyetlen olyan mondat nincs, ami megalapozná ezt a kijelentést.) Hozzátette, „mostanáig Lukasenko fehérorosz elnököt tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép.” A szocialista munkáspárti külügyértől azonban saját miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker határolódott el, amikor Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésekor – tudatta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő – kijelentette: Asselborn véleménye nem tekinthető a luxemburgi kormány hivatalos álláspontjának.