Ma fogadják el a 2011-es költségvetést

A családok támogatása, az államadósság csökkentése és a három százalék alatti hiány a legjelentősebb újdonsága a zárószavazás előtt álló jövő évi költségvetésnek. Ma várhatóan megnyomják a gombot a honatyák, a számsorok terén további változásokra nem számítanak a szakemberek.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 01. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei év utolsó országgyűlési ülésén húsz másik törvényjavaslattal együtt ma szavaznak a 2011-es költségvetés végső számairól. A büdzsétervezetre vonatkozóan két körben már döntöttek a honatyák módosító javaslatokról, várhatóan nagy újdonságokra nem kell számítani a zárószavazáson. Az új kormány által összeállított dokumentum azonban sok tekintetben fordulatot hozott a gazdaságpolitikában. Az első és legfontosabb változás az, hogy előtérbe kerülnek a családok, mivel a kormány adókedvezményeken keresztül támogatja a gyermekvállalást. Mint ahogy a Magyar Nemzet tegnapi számában olvashatták, az egygyermekes szülők 58, a két gyermeket nevelők 68, míg a háromgyermekesek 98 százalékától egy fillér személyi jövedelemadót sem kér jövőre az állam. Ennek óriási jelentősége van abból a szempontból, hogy a családok nagy része lakásproblémákkal és a devizahitelek visszafizetésével küszködik: jövedelmük 15 százalékát költik erre a célra. Ezenkívül a költségvetés-tervezet abban a tekintetben is különbözik az előzőktől, hogy belső keresletnövelő hatásokat tartalmaz, ami úgy serkenti a gazdaságot, hogy a felhasználható jövedelem közben itthon marad. Az idén a növekedést még ezzel ellentétben döntően az export húzta, s az ebből keletkező jövedelmek mindössze töredékét költik el itthon a vállalatok.
Samu János, a Concorde elemzője érdeklődésünkre elmondta, a tervezet mérföldkő abból a szempontból, hogy a 2000–2001 óta folyamatosan emelkedő államadósságot újra csökkenő pályára állítja. Egyetértett azzal, hogy óriási jelentősége van az európai uniós küszöbhatár alatti, három százaléknál kisebb hiánycélnak, amelynek teljesíthetőségét a kormánnyal nem rokonszenvező szervezetek is elismerték. (A központi költségvetés a tervezet alapján jövő évben 13079 milliárd forint bevétellel és 13767 milliárdos kiadással számol.) Hogy e kedvező tendenciák ellenére leminősítették a közelmúltban Magyarországot, Samu annak tulajdonítja, hogy egyelőre még nem látható, mi váltja ki 2011 után a magánnyugdíjpénztáraktól érkező bevételeket. – Jövő évben a háromszázalékos beütemezett hiánnyal szemben 4,5 százalékos többlet lesz, amennyiben a privát kasszák vagyonának kilencven százaléka valóban visszaáramlik a közösbe. Az EU statisztikai hivatala dönt arról, hogy egy évre könyvelik-e majd el a befolyó összegeket, de olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy öt évre kiterítenék a forrásokat.
Kezdeti változatához képest a költségvetés-tervezet a módosító indítványok első és második fordulóján néhány változáson esett át. Egy elfogadott javaslat alapján a Költségvetési Tanácstól megvonták forrásai egészét. A testületet vezető Kopits György megbízatása december 31-ével lejár. Az előző kormány által hátrahagyott büdzsében a több száz milliárdos hiányt nem látó, de az új kormányt a 2012–2013-as részletes tervek hiánya miatt hajtóvadászatszerűen kritizáló tanács helyett egy új ellenőrző szerv jön létre jövő évtől.
A képviselők hétfőn például egy 250-400 milliárd forintos lazításról döntöttek 2012-re és 2013-ra vonatkozóan a jövő évi költségvetés másodkörös módosító indítványai keretében, illetve elengedték az MTV köztartozását is. A 2012-es hiánycél megnövelésének a lapunknak nyilatkozó elemző szerint technikai okai vannak: a magánpénztári vagyon az eredeti elképzeléssel ellentétben nem egy év, hanem egy hónap alatt érkezik be az államhoz, így két év múlva már nem javít az egyenlegen.

Csodák nincsenek. Az Orbán-kormány az előző időszakban elfogadott 2010-es költségvetés és a nemzetközi elvárások határain belül nem tudott csodát tenni a gazdasággal – közölte a Nézőpont Intézet tegnapi felmérésében. A kutatásban az intézet rámutat arra, hogy a Bajnai-kormány alultervezett költségvetési hiánya korlátokat hagyott az utódkabinetre. A kegyelmi időszak után az emberek 42 százaléka mondta azt, hogy a kormányváltás óta nem javult Magyarország helyzete, 24 százalékuk ugyanakkor érezhető javulást tapasztalt. A megkérdezettek 53 százaléka megtartotta a gazdasági növekedésbe vetett bizalmukat; az év elején még 50 százalék hanyatlást várt az idei évre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.