Elhivatott ember Szecsődi Ferenc hegedűművész. Bár Weiner Leó és Kadosa Pál biztatására indult el a zenei pályán, nehezebben lett volna belőle muzsikus, ha akkoriban Bodonyi István nem áll ki mellette. Szecsődit – Kocsis Zoltánhoz hasonlóan – a konzervatóriumban alkalmatlannak titulálták. Nem szegték a kedvét, a Zeneakadémiára elsőre felvételt nyert, a diploma évében az akadémia nagydíjasa lett. Hívták világ körüli turnéra, ám ő 1977-ben a szegedi zeneművészeti főiskola tanári katedráját választotta. A szegedi egyetemen ma már tanszékvezető. Sokan intették attól, hogy vidéken „élve eltemesse magát”, ám nem rettent meg, a tanítást választotta hivatásának. Igaz, 1984-ben titokban jelentkezett a Cziffra Alapítvány versenyére, amelyen aranyérmet nyert. Ennek is köszönhető, hogy megnyíltak előtte a világ nagy koncerttermei. Így lehetett az első nem budapesti hangszeres muzsikus, aki külföldön is elismertséget vívott ki magának. A pesti reflektorfény ritkán vetül rá, a vezető amerikai, francia és német zenekritikusok „magyar Paganiniként” méltatják.
Szecsődi Ferenc világcsúcstartó is – Hubay Jenő összes hegedű-zongora művének tizenhárom lemezes kiadásával. Ennyi albumot ugyanannak a szerzőnek a műveiből még egyetlen hangszeres előadóművész sem jelentetett meg. A próbák Kassai István zongoraművésszel, a Hungaroton felvételei és az utómunkálatok Budapesten zajlottak tizennégy éven keresztül: több mint százezer kilométer utazás Szeged és a főváros között. E vállalása jól jelképezi azt a feladatot, amelyet maga elé kitűzött: amellett, hogy idős hegedűművészeket időről időre középpontba állít, több évtizede azon fáradozik, hogy Hubay nagy virtuozitást igénylő műveit „rehabilitálják” a hazai koncerttermekben.
A magyar hegedűiskola 1937-ben elhunyt alapítója 1945 után feketelistára került: nemcsak arisztokrataként, hanem a Horthy-korszak kedvelt komponistájaként is. Nem véletlen, hogy Zathureczky Ede és az egykori hegedűs király, Kovács Dénes után Szecsődi Ferenc lett a Hubay Jenő Társaság elnöke, aki Hubay-missziója mellett még a magyar mesterhegedűk elkötelezett híve, propagálója is.
Elhivatott a Pálmai család is. A budapesti Vízivárosban, a Fő utca 21. szám alatt hirdeti egy emléktábla, hol élt és alkotott Hubay Jenő. A palota Duna-parti szárnya a világháborúban elpusztult, a foghíjtelken, a Bem rakpart 11. alatt épült Pálmaiék hotele, a Victoria. Mögötte található a palota azon része, ahol Hubay Fehér Zeneterme volt.
Világhírű komponisták és zenészek részvételével 1920 és 1937 között zenedélutánokat rendezett itt, a hangversenyek többségét a rádió is közvetítette. Hubay világhírűvé vált növendékei rendszeresen játszottak e falak között. A fehér Bösendorfert olyan művészek szólaltatták meg, mint Bartók Béla, Fischer Annie vagy Richard Strauss, Hubayval muzsikált itt a csodagyerek Yehudi Menuhin is. A szalon Európa-hírre tett szert, állandó látogatója volt többek között József főherceg, Horthy Miklós kormányzó és számos politikus: a békét sugárzó szalon szivarszobájában sokszor született megegyezés a parlamentben veszekedők között. A hely vonzerejét adta az is, hogy Hubay közkedvelt társasági ember volt. Aki jótékonykodásáról is ismert volt, a nagy szegedi árvíz károsultjaiért is koncertezett.
A szálloda tulajdonosai, Pálmaiék 2007-ben vásárolták meg a palota szomszédos, első emeleti helyiségeit, eredeti szépségében állíttatták helyre a zenetermet. A Hubay Zeneszalonban 2008 ősze óta újra szól a muzsika, rendszeres fellépő Szecsődi Ferenc is. Legutóbb december 16-án járt tanítványaival e falak között. És egy meglepetéssel.
December elején a hegedűművész Győrött zsűrizett az országos szak-középiskolai hegedűversenyen. A legszebb Hubay-interpretáció részére felajánlott különdíjat a verseny második helyezettje, Vucurevic Elvira érdemelte ki. Szecsődi Ferenc szerint a tizennyolc éves újvidéki lány egy jó hangszerrel megnyerhette volna a Kovács Dénes emlékének szentelt hegedűversenyt, de legalábbis egy jó vonóval.
A Bartók-konzervatórium növendékének manufaktúrahegedűje van, kölcsönvonóval játszik. Pesti szállását tanára, Petőfi Erika fizeti, ha haza tud utazni a családjához – hét óra vonatút –, azt a vajdasági fiatalokat segítő Pro Professione Alapítványnak köszönheti. Nehéz elképzelni, de a háború nyomai még nem múltak el a Vajdaságban. Elvira – aki egykor országos szólistaversenyt nyert – nem a fűtetlen koncerttermek elől jött Budapestre: Újvidéken már nem tudta volna magyar nyelven folytatni a tanulmányait.
Vucurevic Elvirát díjátadóra invitálták a Hubay Zeneszalonba, ám nem csak a verseny második díját kapta meg. Az egyébként szerény költségvetésű Hubay Jenő Társaság – miután tudomást szerzett arról, hogy a nagyon tehetséges Elvira milyen szegénységben él – gyűjtést tartott, és Székely Márton műhelyéből egy új mestervonót vásárolt neki. Véber Noémi festőművész díszes tokot készített hozzá – hogy Elvira emlékezzen erre a szép karácsonyra.
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
