A csípős kora tavaszban, amikor a fertődi kastélyparkban az ember haját tépi a jeges szél, nehéz elképzelni a régi, XVIII. századi forró, fülledt nyarakat. A Bécs felől érkező, poros úton kitikkadt vendégek megérkeztek a magyar Versailles ragyogó parkjába, ahol hetven kertész dolgozott, s minden hónapban kicserélték valamennyi ágyás összes virágát. A kastély uránál aligha volt nagyvonalúbb vendéglátó a birodalomban.
Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem – jelentette ki magabiztosan Esterházy Miklós, akinek a legenda szerint Napóleon a magyar koronát is felajánlotta. A vendégek a kerti lugasokból a forró nyarakon a hűsölőben frissíthették fel magukat, ezen keresztül léphettek a nyári ebédlőbe. Mivel az Esterházy család a teleket Kismartonban töltötte, nyaranta szinte mindig itt ebédelt a család és a vendégek.
Bár a parkban éppen csak éled a tavasz, a hűsölő és az ebédlő felújításával sem végeztek még a restaurátorok, mindenhol ecsetek, vegyszerek, állványok, és virágillat helyett festékszag – mégis a varázs azonnal hatni kezd. A hűsölő – akárcsak a szintén frissen felújított lépcsőház – éppen olyan, mintha a nyári kert része volna. A boltozatokon allegorikus történet képei jelennek meg angyalkákkal, a középső mezőkben virágfüzérek formázzák az építtető herceg, Esterházy Miklós nevének kezdőbetűit, de nemcsak írásban örökítette meg a XVIII. századi mester a Fényes előnevet kiérdemlő herceget, hanem a freskókon pajkoskodó egyik amorett is az ő vonásait viseli. Ha mai szemmel nem látjuk is szép embernek a herceget, egy biztos: férfi lehetett a talpán, hiszen huszonhat gyermeket nemzett, és az ágya mellett nyíló rejtett ajtó is egykori titkos kalandokat sejtet.
„Selyemcukor és marcipántorta. Ez a két szó az, ami leginkább eszünkbe jut, ha meglátjuk Eszterháza felújított nyári ebédlőjét a kastély földszintjén – írja blogjában a kastély vagyonkezelését végző Műemlékek Nemzeti Gondnokságának (MNG) igazgatóhelyettese, Dobó Ágota, tökéletesen visszaadva azt a hangulatot, amely a látogatót megragadja, amikor belép az ebédlőbe. – A több hónapos óvatos tisztítási munkák során a restaurátorok megszabadították a falakat és a terem díszítéseit a több mint két évszázados kosztól és a többnyire szakszerűtlen enciánkék átkenésektől. Az aprólékos, gyakran igen fáradságos munka eredményeként milliméterről milliméterre tűnt elő a vastag rétegek alól az Esterházy Fényes Miklós által megálmodott terem finom rózsaszíne és tojáshéjsárgája, a füzérek sászöldje, a rózsakoszorúk finom áttetsző pirosa. A mennyezet sarkaiban gyümölcs- és zöldségkosarak pompáznak, a pilaszterek fénye a legfinomabb kínai hernyóselymet idézi” – végződik az idézet.
Ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek – jelentette ki Mária Terézia, és 1773. szeptember elsején és másodikán csakugyan tiszteletét tette a kastélyban. Akkoriban Joseph Haydn volt az első karnagy, ő vezette az udvari zenekart és az operatársulatot, valamint ő vezényelte le a herceg napi kamarazenéléseit is, Miklós herceg ugyanis tehetséges barytonjátékos volt.
Idén szeptemberre tehát befejeződik a kastély felújításának első üteme, addigra készen lesznek az emeleti két díszterem restaurátori munkálatai is. Bármennyire lenyűgöző is mindkét terem végtelenséget idéző szembeállított tükreivel, mégis furcsa arra gondolni, hogy a világ egyik legnagyszerűbb zeneszerzője évtizedekig itt dolgozott, zenészeivel szabadságra is csak a Búcsúszimfónia árán mehetett. Unatkozni azonban aligha lehetett ideje – nemcsak a szép szoprán énekesnő, Luigia Polzelli, hanem a kastély mai szemmel szinte elképzelhetetlenül mozgalmas művészeti élete miatt sem. Amit az Esterházyak megteremtettek, csakugyan kiérdemelte Goethétől a tündérvilág jelzőt.
A napjainkban látható kastély őse huszonkét szobás vadászkastély volt, melyet herceg Esterházy József építtetett 1720-ben. Másodszülött fia, Esterházy Miklós – akinek gyermektelen bátyja halálával váratlanul hullott az ölébe a hercegi rang és a mesésen gazdag örökség – a Habsburgok szolgálatában eltöltött külföldi tartózkodása után hazatérve kezdett a kastély átépítésébe. 1762 és 1766 között készíttette el a patkó alakú barokk épületegyüttest osztrák mesterek, Jakoby, Hefele és Mödlhammer közreműködésével. Miklós herceg a XVIII. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva operaházat, bábszínházat hozott létre; német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. A zenészek számára felépült a Muzsikaház, a herceg százötven főnyi testőrségének, a gránátosoknak pedig őrségépületeket emeltek. A kastély istállójában száztíz lovat tartottak.
Az épületegyüttes teljes és szakszerű felújítása 2009 szeptemberében kezdődött el. Az összesen 1,563 milliárd forintos összköltségű, európai uniós támogatással megvalósuló beruházás részeként idén szeptemberre befejeződik a kastély homlokzatának renoválása is, és elkészül a bábszínházi épület új tetőszerkezete.
Az első ütem befejezéseként májusra megújul az Esterházy-kastély páratlan díszudvara, amely valaha a legpompásabb barokk „francia” stílusú kertegyüttes volt hazánkban – méretében és gazdagságában egyaránt méltó Versailles-hoz. A park és a kastély különleges tájolása – a szomszédos templomok tornyai felé vezették a főbb fasorokat – tette igazán grandiózussá Eszterházát. Alföldy Gábor, a gondnokság Europa Nostra-díjas főkertésze és a park történetének egyik kutatója elmondta, hogy a hatalmas és sok részből álló park hiteles helyreállításának tudományos előkészítése már egy évtizede folyik, most kezdődik a kutatások eredményeinek megvalósítása. Ormos Imre professzor látványos, barokkos jellegű kertterve alapján folyik a rekonstrukció a kastély díszudvarában. Emellett már elkészültek a tervek a csaknem száz narancsfával pompázó barokk kamarakertek helyreállításához. Dobó Ágotától tudjuk, hogy a pálmaház helyével kapcsolatban is megoldódott egy rejtély: „A fraknói levéltárban előkerültek olyan XIX. századi rajzok, amelyek az eszterházai pálmaház felújítását ábrázolják. A dokumentáció a Cziráky-időkhöz köthető, amikor Eszterházát Miklós herceg és gyönyörű felesége, Cziráky Margit a századfordulón felszabadíttatta a zárgondnokság [vagyis a »Fényes-korszakból« maradt adósságok] alól, és állandó lakhelyül választva azt mind a kastélyegyüttesen, mind a parkon jelentős felújítási munkákat végeztek.” Ez az időszak volt a kastély második nagy fénykora, Cziráky Margit szobája ma is megtekinthető a kastélyban. A hercegné nemcsak szép volt, hanem kedves és melegszívű is, a környékbeliek a mai napig rajongással emlékeznek rá. Unokája, Esterházy Antal a kastélyban lévő apartmanjában él napjainkban is. „A rajzok érdekessége – folytatódik a pálmaház története –, hogy már az újkori műszaki ábrázolási szabályok szerint készültek, a lapok tetején van észak, az alján dél. Ami az építésznek először feltűnik a rajzok vizsgálata közben, hogy a pálmaházat a kastély nyugati oldalán ábrázolja, és nem a keletin, ahogy azt a barokk kori ábrázolás feliratozza.”
Az MNG a közelmúltban adott be a „nagy projekt” kiegészítéseként kétszázmillió forint értékű pályázatot, amelynek keretében a Margit hercegné által egy évszázada megálmodott rózsakert rekonstrukciója és a szintén akkoriban létesített, növénykülönlegességekben gazdag angolkert formailag hiteles helyreállítása a cél. A rózsakertben Márk Gergely Magyar Örökség díjas rózsanemesítő több mint hétszáz saját nemesítésű rózsafajtájának gyűjteménye, húszezer tő kap majd helyet, ami génbankként e fajták hosszú távú megőrzését is szolgálja.
Mindezeken túl az MNG és a Kisalföldi Erdőgazdaság szlovák partnerrel tervezi az egykori mulatóerdő és vadaskert helyreállítását kétoldalú pályázat keretében. A grandiózus méreteket jól mutatja, hogy mintegy húsz kilométer nyírott fasorát ezerötszáz vadgesztenyefa és ugyanannyi hársfa alkotja. A megújult díszkertek és a Lés-erdő jelentősen bővíteni fogja Eszterháza turisztikai látnivalóit, s egész napos sétát tehetünk majd a különleges parkban.
A kastély felújításának második üteme közel kétmilliárd forintos európai uniós támogatással folytatódik, várhatóan 2013-ig tart. Restaurálják a hazánkban egyedülálló kulturális értéknek számító kínai lakk-kabinetet, vagyis azokat a kínai lakktáblákat, amelyeket a kor divatjának megfelelően Fényes Miklós hozatott Kínából. Felújítják a porcelánkabinetet és a kastély fogadóterét is, valamint a kastély melletti gránátosházak homlokzatait, lefedik a kastély főépületének két világítóudvarát, a mozgáskorlátozottak számára liftet építenek, valamint elvégzik a kazánház és a kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítését is. Dobó Ágota mesél a Mária Terézia látogatásának tiszteletére készült marionett- vagy bábszínházról is: „A másfél évszázadon át magtárként funkcionáló és ennek megfelelően durván átalakított épület mára visszakapta szépséges barokk arányait. A párkányokat az eredeti szintre visszabontották, újjáépítették a barokk fedélszéket, a nyílásokat, ahol kellett, újraboltozták. A magtárszerkezet kibontásával hozzáférhető lett a régészek számára a belső tér, amelyben a majd egyméteres feltöltés rejti a színház valamikori díszítéseinek jelentős részét, a festett sásokat utánzó stukkókat, a vizes grották kagylóit, csigáit, a csillárok darabjait. A belső térben már korábban feltárták a zenekari árkot, ahol Haydn mester, a szimfónia és vonósnégyes megteremtője vezényelte világhírű zenekarát. A végső helyreállítás a projekt második ütemében valósul meg és 2012 nyarára készül el, hogy, mint valamikor, újra ámulatba ejtse a világot.”
Ezzel egy időben tervezik befejezni a narancsház épületének helyreállítását és a télikert szintsüllyesztését is, és fogadóépületet alakítanak ki rendezvény- és vendéglátóterekkel. Sajnos a nemzetközi divatnak megfelelően ez a hipermodern épület – érthetetlen módon – ijesztően csúnya, kör alakú és csupa üveg lesz. Az MNG szakemberei már tervezik a felújítás harmadik ütemét is: ha az új Széchenyi-terv keretében ismét sikerül európai uniós támogatást nyerni a fejlesztésre, akkor mintegy 820 millió forintos beruházással megvalósulhat a kis kastély marionettszínházhoz kapcsolódó tömbjének a rekonstrukciója, valamint a hercegi gyermekek egykori játszóházának a felújítása és nevelési célú hasznosítása is. Eszterháza egykor nemcsak az osztrák Haydnt, hanem a magyar testőr írók színe-javát – például Bessenyei Györgyöt – is magához tudta vonzani. Talán ez a vonzerő nem múlt el.
Tolnay Gábor 1939-ben ezt írta: „Esterházy Miklós fényűző udvarának emléke lassan a mesék birodalmába kerül. A képzelet újabb és újabb színekkel gazdagította, és Fényes Miklós világa a magyar ember számára annak szimbólumává vált, aki ezen a földön mindent paradicsommá tud változtatni.”
origo.hu
Orbán Viktor: Elérjük az egymilliós átlagbért - videó
