Richard Field egyre aktívabb magyarországi tevékenysége iránt korábban csupán a sajtó érdeklődött. A gyöngyöspatai cigány asszonyoknak és gyermekeiknek húsvéti „evakuálásában”, avagy üdültetésében játszott szerepével azonban az Országgyűlés figyelmét is felkeltette. Természetesen lehetséges, hogy Field tevékenysége mögött csupán új, lakóhelyéül választott második hazája iránti szeretet áll, az sem kizárt, hogy egyedül a jobbító szándék vezérli, amikor éles társadalmi kritikát fogalmaz meg a gyöngyöspatai cigánysor lakói kilátástalannak tűnő helyzete miatt. Ugyanakkor kétségtelenül okot ad a gyanúra jó néhány, Field nevéhez fűződő esemény, amely arra irányult, hogy – valamilyen érdek mentén – befolyásolja a hazai pártpolitikai viszonyokat a ma még – a közvélemény előtt – nem teljesen tisztázott eredetű szponzori és adománypénzek segítségével.
Figyelemre méltó, hogy az LMP volt kampányigazgatója, Datki Szabolcs, aki ma is a párt szakértője és Field fizetett alkalmazottja is egyben, a gyöngyöspatai „projektben” mindvégig fontos szerepet játszott. Datki – állítólag nem LMP-s minőségben, hanem magánszemélyként – egyebek mellett végigaszszisztálta az Amerikai Ház Alapítvány adományosztását a vöröskereszt szervezésében, és részben gondoskodott a sajtómunkáról is saját kezűleg megírt tudósítás formájában. Sőt, az úgynevezett evakuálás ideje alatt maga finanszírozta a szükséges takarítóeszközök beszerzését, hogy a Gyöngyöspatán maradó – „evakuációból” kihagyott – férfiak ki tudják takarítani lakóhelyük környékét a Föld napja tiszteletére. A hvg.hu-nak Datki azt állította utóbb, hogy Field akcióját az első perctől ellenezte. Egy a lapnak név nélkül nyilatkozó LMP-s pedig azt mondta el, hogy pártja az evakuációt megelőző napon értesült az akcióról, amiről próbálták lebeszélni, de Field másnap már nem volt elérhető.
Kávéházi miliő
Sajtóhírek szerint a településen – ahol tehát az LMP volt kampányigazgatója és Field lázas humanitárius és sajtótevékenységet folytatott – a húsvét előtti héten megjelentek az amerikai nagykövetség munkatársai is.
A helyi romák elmondása szerint arról készítettek felmérést a nagykövetség munkatársai, hogy mely családok akarják elhagyni a települést, kik szándékoznak menedékjogot kérni más országban.
Az amerikai nagykövetség szerepvállalásának kérdése nem először vetődik az LMP-vel kapcsolatban. Majdnem egy évvel e párt megalakulása előtt a nagykövetség két politikai munkatársa kereste meg Lányi Andrást, a Védegylet tagjaiból éppen párttá szerveződő ökomozgalom vezetőjét. Kizárólag arra voltak kíváncsiak, hogy az Élőlánc Magyarországért támogatná-e a Védegyletből alakuló újabb zöldpártot. A találkozóról maga Lányi számolt be utóbb egy, a Magyar Hírlapnak adott interjúban. Ezután a sajtóban amerikai nyomásgyakorlásáról cikkeztek, ami ellen a nagykövetség tiltakozott. Lányi imigyen igyekezett tisztázni a helyzetet: „Szó sem volt nyomásgyakorlásról. Kedves hölgyek kérdezősködtek, békebeli kávéházi miliőben egy olyan pártról, amelynek a készülődéséről a hazai közvéleménynek akkor még sejtelme sem lehetett.”
Lányi az interjúban azt a véleményét sem rejtette véka alá, hogy az LMP alapítóinak „2006-ban az volt a küldetésük, hogy bármi áron megakadályozzák egy zöldpárt sikeres indulását”.
Hatalmas űr
Míg tehát az amerikai nagykövetség puszta érdeklődőként kísérte figyelemmel belpolitikai életünk alakulását, addig Richard Field politikusoknak írt nyílt levelekkel, pártszponzorációval és adományosztásokkal igyekezett bekapcsolódni belpolitikai életünk alakításába. – Én húsz éve tartózkodom Magyarországon. Azt gondolom, itt az idő, hogy új arcok és gondolatok kerüljenek be a parlamentbe. Hatalmas űr keletkezett a baloldalon, és most van lehetőség arra, hogy egy vagy akár két kis párt is bekerüljön az országgyűlésbe – magyarázta Field újságírói kérdésre üzleti befektetőktől szokatlan politikai aktivitását.
Az amerikai üzletember elsőként Seres Máriában, illetve az ő Civil Mozgalmában vélte felfedezni azt a politikai erőt, amely demokráciánk fejlődése szempontjából támogatásra méltó. A kapcsolatfelvétel Richard Field és Seres Mária között egy Rátkai Tamás László nevű úr közreműködésének volt köszönhető. Seres Mária a közszolgálati televízió 2009. április 9-i Á la carte című beszélgető műsorában találkozott „Rátkai László politikai elemzővel”, ahol mindketten Szombathy Pál vacsoravendégei voltak.
Seres Mária lapunknak elmondta, hogy Rátkai ismertette őt össze az amerikai üzletemberrel. Elmondása szerint Field csupán eszmei támogatást nyújtott a Civil Mozgalomnak. Ezen az „eszmei támogatáson” azt kell érteni, magyarázta lapunknak Seres Mária, hogy Field azt javasolta: kis- és középvállalkozók támogatását szerezze meg a választási kampányhoz, illetve szakértőkkel segítette a csornai időközi választáson a Civil Mozgalom jelöltjének kampányát. Pénzt közvetlenül nem kaptak Fieldtől, a csornai időközi választás kampányát viszont Datki Szabolcs irányította. Ha valóban érkezett négymillió forint a kampányköltségekre, az Datki Szabolcshoz került, ennek felhasználásáról azonban eddig neki még nem számolt el az egykori csornai kampányfőnök.
Az együttműködés később megszakadt Seres Máriáék és Richard Field szakértői között, vélhetőleg ennek az LMP színrelépése, majd Datkinak e párt kampányigazgatójává való kinevezése volt az oka. Rátkai Tamás László egyébként ugyancsak Richard Field munkatársaként jelent meg a sajtóban. A hírek szerint ő intézte az amerikai befektető XV. kerületbe tervezett, Park City néven ismert monstreberuházásának kommunikációját.
Field, illetve a körülötte mozgó munkatársak politikai aktivitását jelzi, hogy a tavalyi választások előtt még egy párt alapításáról döntöttek Field környezetében. Ez lett volna a Progresszív Demokrata Párt, amely kezdeményezésről a HVG adott hírt 2010. május 13-án. Az LMP-szponzor pártkalandjai címmel.
A stratéga színre lép
A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a bírósági bejegyzés előtt álló új párt internetes lapját, a progresszivdemokrata.hu-t Rátkai Tamás László jegyeztette be. Rátkai – írja a HVG – „egykor egy kisebb osztrák bank magyarországi képviselője volt, majd – tavaly márciusban – nagy vihart kavart interjút adott az Indexnek, ahol a német hadsereg, a Bundeswehr budapesti stratégájaként mutatkozott be, és e minőségében Magyarországot az unió leginkább instabil országának nevezte. A német nagykövetség nyomban tiltakozott, mondván, Rátkai sohasem dolgozott nekik.” Vélhetőleg ez lehetett a magyarázat arra, hogy a 2009 márciusában az ál-Bundeswehr-stratégaként lelepleződött Rátkai Tamás László április 9-én már Rátkai László néven, és foglalkozását tekintve már csupán politikai elemzőként vett részt az Á la carte című beszélgető műsorban. Jóllehet a vacsoraműsor beharangozójában még stratégiai elemzőként, egy külföldi befektető városfejlesztési tanácsadójaként próbálták felkelteni iránta és a műsor iránt a nézők étvágyát. A HVG információi szerint Rátkai és Field 2006 óta ismerik egymást, és „mint Stan és Pan, elválaszthatatlanok”. Ezt azonban a sajtóbeli megjelenésére kényes Field maga cáfolta meg, rögtön hozzászólva a cikkhez kapcsolódó topicban, mondván, hogy havonta csak egyszer szoktak találkozni Rátkaival.
A gazdasági lap munkatársának „kötözködésére”, miszerint nem volt-e megterhelő az LMP-nek nyújtott 14 milliós támogatás kifizetése, tekintve, hogy cége, az Amerikai Ház Kft. 2008-as (a cikk megjelenésekor legfrissebb) mérlege szerint 13 milliós veszteséggel zárt, Field azt válaszolta, külföldi és magyarországi egyéb érdekeltségei, valamint családi vagyona teszik lehetővé számára a támogatás luxusát. Mindazonáltal különös, hogy a magát tőkeerősnek láttató amerikai befektető magyarországi cégeinek gazdasági sikereiről alig esett szó a gazdasági szaksajtóban.
Field több, vele készült interjúban is hangsúlyozta, hogy az LMP-nek nyújtott támogatást a magyar demokráciába, egyben gyermekei jövőjébe befektetett tőkének tekinti.
Képzőbázis a Columbián
Field és Rátkai 2009 márciusában nyilatkozott közösen a Helyi Théma című lapnak az Amerikai Ház cégcsoporthoz tartozó Manor Hungary Kft. Park City beruházásával kapcsolatos gondokról. Field arról panaszkodott, hogy „a főváros feleslegesen futtatja vele a tiszteletköröket”. Nem tudják aláírni a településrendezési szerződést, mert amikor erre sor kerülne, a főváros újabb és újabb feltételeket szab. Pedig ők vállalták az óvoda átépítését, az utak kiszélesítését, a buszjáratok kiigazítását, mégsem történt meg a szerződéskötés. A főváros a beruházót okolta a projekt megakadásáért, mondván, hiányzik a szükséges infrastruktúra-fejlesztés ütemezési terve. A Park City-projektben egy 56 hektáros ingatlanegyüttesre 2800 lakást és egy infoparkot tervezett a beruházó, ahol tizenöt nemzetközi informatikai vállalat telepedne le, munkahelyeket teremtve. Arra egyébként elég nehéz épeszű magyarázatot találni, hogy egy ilyen impozáns, munkahelyek ezreit teremtő beruházás miért indul ilyen akadozva, ha pénz is van rá, illetve bankgarancia is rendelkezésre áll, érthetetlen, miért nem lett olyan kiemelt beruházás, mint amilyen például a sukorói kaszinóváros lehetett az előző kormányzati ciklusban. (Többek között erről a tervezett beruházásról is tájékozódhattak részletesen olvasóink május 7-i hétvégi Magazinunk Fieldről szóló összeállításában, Tejet, kenyeret címmel.)
Field hazánk iránti érdeklődését az amerikai Columbia Egyetemen keltette fel kedvenc professzora, Deák István magyar történész. A Columbia Egyetem kapcsolata a CIA-val közismert. Ide járt többek között az a Szaakasvili, aki amerikai hátszéllel, miután jól kitanulta a kormánybuktatás demokratikus módszereit, a kevésbé kezes bárány Sevardnadze utódjává válhatott. De idejárt Barack Obama elnök is. Ez például azért érdekes, mert Richard Field apja korábban elkötelezett republikánus volt, ám Obama elnökjelölésének idején hirtelen demokratává vált. Egyébként úgy tudjuk hogy egy Field nevű úrhoz kapcsolódó amerikai alapítvány az egyik bőkezű támogatója a magyar Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezetnek, amely ugyancsak feltűnő aktivitással kapcsolódott be a Gyöngyöspata-projektbe.
Deák István rendszeresen publikálja a hazai belpolitikáról szóló elemzéseit, amely erősen egybecseng a hazai baloldali liberális közvélemény-formálók véleményével. Pár hete például a The New York Review of Books közölte írását.
Eszerint: „A korábban teljes foglalkoztatottságnak örvendő romák körében a munkanélküliség ma kilencvenszázalékos. Az egyazon országrészeken élő magyaroknak sem megy jobban, innen ered a meglehetős mértékű romagyűlölet – a cigányokról azt állítják, jobb szeretnek segélyből élni. Ezekért a gazdasági és társadalmi dilemmákért nem az új kormány tehető felelőssé, noha a Fidesz a múltban megtorpedózta a szocialista–liberális kormány valamennyi indokolt reformját. De bizonyos, hogy jó ideig csakis a Fidesz kormánya tudja ezeket a problémákat kezelni; a szocialisták népszerűtlenek, és eddig még vezető egyéniséggel sem álltak elő; a szélsőjobboldal az emberek nagy része számára elfogadhatatlan. Közben kiemelkedett egy vonzó, új, középutas párt, amelynek neve LMP, a Lehet Más a Politika szavak rövidítése.”
Kínossá vált helyzet
A mester és tanítványa tehát egyaránt pozitívan értékeli az LMP-t, és meglehetősen leegyszerűsített problémaként látja és láttatja a mélyszegénységbe csúszott cigányság gondjait. Azért kíváncsiak lennénk, vajon a professzor szerint a szocialista–liberális kormány melyik reformterve volt az, amelyiknek a célja a cigányság munkához való juttatása volt, és amelyet a Fidesz megtorpedózott.
Field a gyöngyöspatai romák „evakuálása” után és a nemzetközi sajtóban Magyarország lejáratását követő belpolitikai botrány tetőpontján kijelentette: szó nincs arról, hogy a roma asszonyok és gyermekek kimenekítésével a Fideszt akarta politikailag kínos helyzetbe hozni. – Ha a Fidesz-kormány még márciusban betiltotta volna a Magyar Gárda utódszervezetét és más gyűlöletcsoportokat, akkor a humanitárius akció sem vált volna szükségessé – mondta.
Van egy magyar mondás, miszerint messziről jött ember azt mond, amit akar. Mindazonáltal mi, magyarok híresek vagyunk vendégszeretetünkről. Mégis, ha Mr. Field érdeklődne egy keveset a Wall Streeten, hogy az amerikai jelzálogpiaci válság milyen hatást gyakorolt Magyarországra, talán nagyobb empátiával tekintene a magyar kormánynak a romák felzárkóztatása érdekében tett erőfeszítéseire is.
origo.hu
Ismét házkutatást tartottak Karácsony jogi főtanácsadójánál
