A helyi piacoké a jövő?

A magyar mezőgazdaság csak úgy lendülhet fel, ha a helyben termelt árukat helyben dolgozzák fel, s ott is értékesítik – hangzott el egy helyi piacokról szóló konferencián. Az előadók egyetértettek abban, hogy az önkéntes szövetkezetekbe tömörült gazdákat az államnak jó szabályozási környezettel és a magyar érdekek uniós képviseletével kell támogatnia.

Hajdú Péter
2011. 05. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak a gazdák önszerveződése mentheti meg a kiárusított hazai élelmiszer-feldolgozó ipart és a tönkretett magyar mezőgazdaságot. De a sikerhez a kormánynak is ki kell állnia az uniós fórumokon a magyar agrárium érdekeiért – jelentette ki Lányi Zsolt. Az egykori kisgazda képviselő Szilágyi Zsolt, a termelőket összefogó remetei piac megteremtője által szervezett konferencián szólalt fel. Utóbbi az első világháborútól napjainkig ívelő elemzésében bebizonyította, hogy a hazai mezőgazdaság mindig akkor volt sikeres, amikor a gazdák szabadon szövetkezhettek egymással, s az állam megfelelő hitel- és támogatáspolitikával segítette őket. A magyar termények mindig kifejezetten magas minőséget képviseltek egészen a téeszesítésig, amikor a termelőeszközök kollektivizálásával a mennyiség került előtérbe, mert a baráti országok piacára a silányabb minőség is megfelelő volt.
Bagi Béla, a Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület elnöke a világ energetikai mérlegéből kiindulva jutott oda, hogy mind nagyobb szerepük lesz a helyben termelt, feldolgozott és értékesített élelmiszereknek, mert a csökkenő kőolajkészletek miatt hamarosan drága lesz a szállítás. Tovább rontja a helyzetet a rossz szerkezetű hazai mezőgazdaság: a támogatások 90 százalékát azok az egykori tsz-bázison létrejött nagy gazdaságok kapják, amelyek alig az ötödét teszik ki a mezőgazdasági vállalkozásoknak, ráadásul a termőterület 80 százalékán négy termény osztozik. Igaz, ezek a cégek versenyképesek akár a világpiacon is, de az energiaszegény világban életképtelenek lesznek nagy energiafelhasználásuk miatt (üzemanyag, műtrágya). A megoldást abban látja, hogy a helyben termelt és feldolgozott termékkel először a helyi igényeket kell kielégíteni, s csak utána értékesíteni a távolabbi piacokon vagy külföldön. Mindez csak a gazdák önszerveződésével válhat valósággá, akik lehetőleg olcsó, helyben termelt energiát használnak.
Bisztray György, a Kis- és Közepes Vállalkozások Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság a harmincas évek óta egyre kisebb részét adja a világ agrártermelésének, ami lesújtó. A 2008-as válság az egész világgazdaságban a váltás szükségességét jelezte. Fontos szerepet szánna a háztáji gazdaságok visszaállításának, mert az ott megtermelt élelmiszereket fölösleges ezer kilométereket utaztatni. A gazdáknak pedig olyan ingyenes e-megjelenési lehetőségeket kellene biztosítani, ahol termékeiket, szolgáltatásaikat hirdethetik. Ilyen honlap például az e-gazdasz.hu és az e-farmer.hu.
Szilágyi Zsolt részletesen ismertette a helyi piacok szervezésének technikáit, hogy miként biztosítja a hazai terméket és a jó hangulatot. A döntő részben reménybeli piacüzemeltetőkből és árusokból álló közönség több tucat kérdésére adott válaszokkal zárult a találkozó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.