A T. Ház előtt az új különadó-javaslat

Ma a parlament elé kerülhet a 98 százalékos különadóra vonatkozó új szabályozás tervezete. A kérdéssel azért kell ismét foglalkozniuk a képviselőknek, mert az Alkotmánybíróság pénteken határozatban szögezte le, hogy az eddigi rendelkezések ellentétesek az alaptörvénnyel. Holnap megkezdődik a gyöngyöspatai történéseket kivizsgálni hivatott eseti bizottság  létrehozását célzó javaslat általános vitája is.

Két forgatókönyv. A jövőben is vegyes rendszerben választják majd az országgyűlési képviselőket, a szavazási fordulók száma azonban még nem dőlt el – mondta a fideszes Gulyás Gergely (képünkön) a távirati irodának adott interjúban. Magyarán – a mai szisztémához hasonlóan – lesznek képviselők, akik egyéni körzetből, és lesznek, akik pártlistáról jutnak majd be az Országgyűlésbe. A határon túli magyarok voksolására a kormánypárti képviselő két forgatókönyvet vázolt: vagy a magyarországi országos listára, vagy külön, határon túli listákra szavazhatnának.

Az Alkotmánybíróság határozata értelmében az állam nem tarthat igényt a 2005 és 2009 közötti végkielégítések után esedékes különadóra. Akik befizették a közterhet, azok – ha kérik – visszakaphatják a teljes összeget. A 2010-es bevételekkel is hasonló a helyzet, de ezzel kapcsolatban a testület kijelentette: új jogszabály megalkotásával rendezhető a helyzet. A kormányoldal a mai javaslattal tehát éppen arra keresi majd a lehetőséget, hogy legalább az előző esztendőre nézve érvényesíthesse elképzelését. A tervek szerint egyébként az érintettek köre bővülne az országgyűlési képviselőkkel és a megyei közgyűlési elnökökkel is.
Gyurcsány Ferenc (MSZP) viszont – amint ezt szombati számunkban megírtuk – ravasz húzást javasolt azoknak, akikre esetleg majd vonatkozhat az új szabályozás: azt írta a Facebookon, hogy az esetleges érintettek még a hét végén gyorsan töltsék ki adóbevallásukat, és „jóhiszeműen” ne tekintsék „adózás alá eső jövedelemnek a végkielégítést, a szabadságmegváltást”. Így rájuk az Alkotmánybíróság határozata alapján a korábbi törvény már, a kormány által elfogadtatni szándékozott pedig még nem vonatkozik. Az ötletre Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő reagált: „Miközben az emberek öszszefogással éppen az általa felhalmozott államadósság csapdájából próbálnak kijutni, ő arra biztat, hogy senki ne fizesse vissza a pofátlan végkielégítéseket. Ez is azt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferencnek továbbra sem az ország érdeke számít, hanem az, hogy az ő zsebe tele legyen, lehetőleg közpénzzel.”
A parlament ma napirendjére veszi a bunyevác kisebbségi népcsoport magyarországi elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést. A képviselők holnap folytathatják a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának tárgyalását. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mindkét esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amit a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé.
Szintén holnap kerül sor az „egyenruhás bűnözés” folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az említett bűnözési forma felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat általános vitájára. A Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés szerint a testület életre hívását az indokolja, hogy az elmúlt időszakban az ország több pontján alakult ki a közbiztonságra veszélyt jelentő helyzet, amit „részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és csoportok idéztek elő”. A Ház holnap tárgyal az Öszszefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezményekről szóló javaslathoz benyújtott módosító indítványokról is.
Vezércikk a 7. oldalon