Alaptalan aggodalmak?

Sajtóértesülések szerint az unió nem tartja elegendőnek a magyar kormány által meghozott döntéseket ahhoz, hogy jövőre is három százalék alatt maradjon az államháztartási hiány. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők ugyanakkor nem látnak olyan mértékű kockázatokat, amelyek komolyan veszélyeztetnék a 2012-es költségvetési számokat.

Hiába minden igyekezet a kiadások leszorítására Magyarországon, három százalék fölöttire becsülheti GDP-arányosan a magyarországi államháztartási hiányt az Európai Bizottság ma megjelenő előrejelzésében – értesült meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Bruxinfo. A lap úgy tudja, hogy Brüsszelnek elsősorban az április közepén benyújtott konvergenciaprogram bizonyos elemeinek a végrehajtásával kapcsolatban vannak kételyei. (Ebből az következik, hogy nem a tervezett intézkedéseket keveslik, hanem azok megvalósítását tartják aggályosnak.)
A Matolcsy György vezette minisztérium úgy számolt, hogy a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram intézkedései nyomán jövőre a deficit 2,5 százalékra, 2013-ban pedig 2,2-re szorítható le. Brüsszel borúlátó előrejelzése váratlanul érheti a magyar kormányt. Kármán András államtitkár ugyanis még a hét elején is arról beszélt egy bizottsági felszólalásában, hogy optimistán várja az unió állásfoglalását. Az államtitkár megjegyezte: bízik abban, hogy további intézkedések nélkül teljesíthetőnek ítélik meg az Európai Unióban a konvergenciatervben ismertetett célokat.
– A jövő évi költségvetésben nem látunk olyan mértékű kockázatokat, amelyek miatt a hiány három százalék fölé emelkedhetne, hacsak nem következik be valamilyen váratlan külső sokk, vagy az uniós adóssághelyzet jelentősen nem romlik tovább – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Oszlay András, a Takarékbank elemzője. Szerinte abban az esetben is teljesülhet a hiánycél 2012-ben, ha a beütemezett kormányzati kiadáscsökkentő lépések egy része csúszik, a konvergenciaprogramban szereplő tervek ugyanis rendelkeznek ilyen jellegű tartalékokkal. Oszlay nem számít arra, hogy a társadalmi ellenállás elbizonytalaníthatja az Orbán-kormányt a sokak számára valóban húsbavágó elhatározások keresztülvitelében. – Látszik annyi erő a végrehajtásban, amennyi szükséges ahhoz, hogy a deficit legalább az unió által elvárt mértékig csökkenjen – jegyezte meg az elemző.
A három százalék alatti hiányt tarthatónak véli a lapunk által megkeresett Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is, aki jelentős eltérésre a kormány terveihez képest annak ellenére sem számít, hogy a minisztérium várakozásait „kicsit optimistának” ítéli meg. Mint mondta, a Széll Kálmán-tervhez képest az unióhoz benyújtott program tartalmaz olyan elemeket, amelyek további kiadásstopot jelentenek. – Ha a kiadáscsökkentések bármilyen akadályba ütköznének, még mindig ott van a kormányzat kezében az adókiengedés visszafogásának eszköze a cél elérése érdekében – hangsúlyozta Árokszállási Zoltán.
A három százalék alatti hiány elérése szükséges ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzott deficiteljárás alól. Az unió illetékesei számára azonban nem elegendő az, hogy idén már teljesül ez a cél, a következő év tendenciáinak figyelembevételével döntenek majd. Az EU előrejelzései mindenesetre számos alkalommal pontatlanok, maga a szakembergárda is elismeri, hogy az egyes országok gazdasági folyamatait a távolból figyelve, olyan modellezési rendszerek használata mellett, amelyek az adott ország speciális tényezőit nem veszik figyelembe, könnyen tévedhetnek.

Maradhat a kamat. A jegybanki alapkamat hatszázalékos szinten tartását várják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hétfői ülésétől az elemzők – derült ki a Reuters hírügynökség felméréséből. Ezt támasztja alá Simor András tegnapi kijelentése is egy vidéki rendezvényen. Az MNB elnöke a távirati iroda szerint azt mondta, hogy a jegybank inflációs célja további szigorítás nélkül is elérhető.