Becsapós pénzpiramisok

Egyre változatosabb módon próbálnak új ügyfelekhez jutni a gazdasági krízis miatt beszűkülő lakossági megtakarítási piac szereplői; az életbiztosítások értékesítői mind gyakrabban használnak jutalékpiramison alapuló értékesítési modelleket, amelyek – mint arra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felhívja a figyelmet – akár veszélyesek is lehetnek.

A multi level marketingnek (mlm) nevezett, hálózatépítésen alapuló modell lényege, hogy ellentételezést (jutalékot) kínál azon személyek részére, akik saját maguk leszerződése mellett vállalják további személyek beszervezését az értékesítési rendszerbe. Az önmagát építő hálózatok a különböző biztosítók életbiztosítási termékeit közvetítő társaságoknál ütötték fel a fejüket. A PSZÁF kiemelten figyeli, hogy az életbiztosításoknál ezt az értékesítési módszert alkalmazók nem sértik-e meg a fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó előírásokat, a jogszabálysértőkkel szemben pedig kiemelt súllyal fog fellépni – közölte lapunk érdeklődésére a szervezet szóvivője. Binder István kiemelte: az egyébként nem ismeretlen mlm-rendszer megjelenése a biztosítási piacon azért aggályos, mert ebben a struktúrában elmaradhat az ügyfeleket körültekintően felvilágosító, kellően alapos tájékoztatás.
Mint tapasztalták, az ajánlat nemritkán arról szól, hogy a sokszor életbiztosításként nem is nevesített hosszú távú megtakarítás kezdeti éveiben a havi befizetendő összeggel megegyező, vagy akár nagyobb jutalék jár az ügyfélnek, amennyiben az illető beszervez további négy-nyolc embert. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy ha ez nem jön össze, ekkor havi tíz-húszezer forintos befizetésekkel kell számolni. Az említett „erős jövedelemszerzési motívum” torzíthatja a fogyasztók magatartását, ami alapján a módszer tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet.
– Pontos információk hiányában a fogyasztók tévesen mérhetik fel a jövedelem megszerzésének és mértékének reális esélyeit. Ez alapján pedig különösen az alacsony jövedelmű, illetve rendszeres jövedelemmel nem rendelkező fogyasztók olyan életbiztosítási szerződést kötnek meg, amelyet egyébként nem tettek volna – húzta alá Binder István, hozzátéve: elsődleges céljuk az, hogy már az esetleges eljárások előtt figyelmeztessék a fogyasztókat. A biztosítási termékek értékesítését – emelte ki – csak szakképzett ügynökök végezhetik, ugyanakkor az ügyféltoborzás nem ütközik jogszabályba.