Kevésbé drágult Budapesten az áram az elmúlt egy évben, mint az Európai Unió régebbi 15 tagállamában, az ottani fővárosok többségében. Azonban nálunk még így is többe kerül a villamos energia, mint például Rómában, Londonban vagy Párizsban.
Az osztrák árampiacot szabályozó E-Control és a Vaasa ETT nevű energiapiaci kutatócég áprilisi kimutatása szerint a vizsgált 15 főváros közül a legtöbbet a villamos áramért Koppenhágában kell fizetniük a háztartásoknak. Itt egy kilowattóra – a tegnap érvényes 263 forintos euróárfolyammal kalkulálva – közel 81 forintba kerül. A második helyen Berlin áll, ahol ugyanezért a mennyiségért átlagosan 66 forintot kér a szolgáltató. Az unió elit országait nyilvántartó listán még Brüsszel is dobogós helyen áll a 62 forintos végfelhasználói tarifával. E városokat sorrendben Madrid, Stockholm, Bécs és Dublin követi a felsorolásban.
Bár a felmérés nem tér ki hazánkra, de a közleményben meghatározott paramétereknek pontosan megfelel a budapesti egyetemes áramszolgáltató, az Elmű által alkalmazott díjszabás. Ez alapján Budapest lakossága kilowattóránként 48,62 forintot fizet. Ezzel az árral fővárosunk a nyolcadik helyet foglalná el a listán – ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi szinthez képest egy pozíciót lépett hátrébb Budapest. A 48,62 forintos tarifával – hazai valutára átszámolva – olyan világvárosoknál drágább a miénk, mint Amszterdam (46,2 forint), Róma (42,8 forint), London (39,5 forint) vagy éppen Párizs (35,6 forint).
Sokatmondó adat, hogy míg tavaly áprilisban a vizsgált 15 fővárosban átlagosan 46 forintba került egy kilowattóra, addig Budapesten 47,8 forint volt a lakossági áramár. Jelenleg a tizenötök átlagértéke 49,7 forint átszámolva, ami több mint egy forinttal magasabb, mint a hazai fővárosban alkalmazott díjszabás. 2010 áprilisához képest egyébként a legnagyobb áremeléssel Madridban kellett szembenézniük a fogyasztóknak, hiszen ott a mostani 54,2 forintos tarifa helyett tavaly ilyenkor még csak 43,7 forintot kellett fizetni, ami kis híján 11 forintos drágulást jelent. A dán fővárosban ezalatt kilowattóránként csaknem 8 forinttal emelkedett a díj.
Az elemzésből a végfelhasználói árak összetétele is kiderül. Márpedig ebből jól látszik, hogy a tizenöt tagállam fővárosai közül – Budapesttel szemben – egyikben sem sújtja a fogyasztókat 25 százalékos áfa. Ugyanakkor valamennyi jelzett városban fizetnek energiaadót a háztartások, amit viszont a hazai számlák nem tartalmaznak. Az uniós fővárosokra az is jellemző, hogy a végfelhasználói árban az áram mint termék díja 40-50 százalékos súllyal számít, míg nálunk ez az arány egyharmadot tesz ki.
origo.hu
Kamasz hősök mentettek életet a síneknél Piliscsabán
