Bűntett lehet az orvvadászat

Az új büntető törvénykönyv külön nevesítené az orvvadászatot, és a tényállás lefedné az összes olyan elkövetési formát, amelyet a vadászati törvény tilt – közölte lapunkkal az igazságügyi tárca. Az illegális vadelejtés önálló bűntetté nyilvánítását a vadászati szervezetek évek óta hiába javasolták a korábbi kormányoknak, mostanáig nem készült el a szükséges jogszabály, pedig a vadorzók jelentős károkat okoznak.

Önálló bűncselekménnyé nyilváníthatja az Országgyűlés az orvvadászatot – tájékoztatta lapunkat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) illetékes államtitkársága. Közleményük szerint a tiltott vadelejtések száma az utóbbi időben erőteljesen megnövekedett, ezért indokolt az efféle cselekmények vadászok által is kért nevesítése a jogszabályban. Ez egyébként már ősszel megtörténhet, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az új büntető törvénykönyvet, amelyben külön részt képeznek majd a környezet és a természet elleni bűncselekmények.
Az orvvadászat tényállása az elképzelések szerint lefedné az öszszes olyan elkövetési magatartási formát, amelyet a vadászati törvény tilt, akár vadász, akár civil a tettes – tudatta a minisztérium. A tárca emlékeztetett arra is, hogy a jelenleg hatályos Btk. a közrend elleni bűncselekményeket meghatározó fejezetén belül, a közbiztonság elleni bűncselekményeket megnevező címében ismerteti az állatkínzás tényállását, amelyet a hatóságok analóg módon alkalmazhatnak az orvvadászokra.
A vadászok szerint azonban ez a megoldás a gyakorlatban megbukott, ezért már évekkel ezelőtt javasolták szakmai szervezeteik útján, hogy a kormányzat nevesítse az orvvadászatot a bűncselekmények között.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára elmondta, hazánk 1400 vadászterülete között nincs vagy csak elvétve akad olyan, amelyet ne érintene az orvvadászat. Az illegális nagyvadelejtések száma évente 50 ezer körülire tehető, tehát nem csak arról van szó, hogy „néhányan éhesek”. Pechtol szerint az évek során az orvvadászat iparággá nőtte ki magát: a vadászkamara még olyan esetről is értesült, hogy valaki külföldön hirdetett bérvadászatot, s az idelátogatókat aztán „fű alatt” elvitte egy általa korábban bejárt területre. A megélhetési és trófeagyűjtő orvvadászok mellett tehát kialakult egy kör, amely kimondottan az anyagi haszonszerzést tűzte ki célul – összegezte a főtitkár.
– Ezt a jelenséget fel kell számolni, erre pedig csak erélyes módszerekkel van lehetőség – vélekedett Pechtol János, aki arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint jóformán csak a tetten ért vadorzót lehet elszámoltatni. – Éppen ezért az orvvadászok többnyire csoportosan portyáznak. Egyikük kilövi az állatot, aztán elhagyja a vadászterületet, míg a másik begyűjti az elesett vadat. Nála fegyver sincs, ha számon kérnék, azt mondja: találta a tetemet. Az ellenkezőjét bebizonyítani pedig szinte lehetetlen – fűzte hozzá az OMVK főtitkára.