Csillagösvényen bolyongani

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban két és fél hektáron terül el Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb útvesztője, a Csillagösvény. A május 17-én megnyíló történelmi labirintus méretéhez foghatót legközelebb Hollandiában találhat az utazó.

Velkei Tamás
2011. 05. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gergely Gábor egy filmből merítette az ötletet, hogy saját labirintust épít. Néhány éve jutott el Adrian Fisher angol útvesztőépítőhöz, aki magyar viszonylatban horribilis összegért vállalta volna a magyar labirintus megtervezését, ám tanácsokkal ellátta az agilis fiatalembert. Gergely Gábor ezután hozzáfogott a pénz megszerzéséhez, pályázati úton nyert hatvanmillió forintot az uniótól és a magyar államtól. Immár pénzzel és útmutatással felvértezve kopogott be a szentesi Hajdankert Kft.-hez, ahol ötleteit Konyári Hajnalka és Sárréti Dániel egészítette ki és valósította meg. A parkot a Tejút ősi magyar nevére, Csillagösvényre keresztelték, amelynek kéthektáros területén két útvesztőben is bolyonghatnak majd az idelátogató vendégek. Az egyik, csaknem négy kilométeres labirintust fagyalból „építették”, a több ezer csemetét két méter magasra és egy méter szélesre növesztik majd, ma azonban még átlátni fölöttük. Az útvesztő területének egyik felén a csodaszarvas alakját veszi fel a fagyalfal. – Keresni fogjuk, de nem találjuk, ahogy őseink sem találták, mégis elvezette őket a Kárpát-medencébe. Ám ahogy ők tudták, mi is tudni fogjuk: itt van – vélekedik a több tíz méteres magasságból kivehető csodaszarvas formáról Gergely Gábor.
A másik, fűzfavesszőből készült útvesztő egy Kunszentmártonban fellelt honfoglalás kori övcsatot mintáz. A több mint egy kilométer hosszú, ide-oda tekergő sövényt Tisza-parti füzek ágaiból fonták marosvásárhelyi fiatalok. Az anyagválasztás egyben utalás Ópusztaszer régi, 1974-ig használt nevére, a Sövényházára is.
S hogy miként közlekedhetünk az útvesztőkben? Hazánk történelmének, valamint a közeli Kiskunsági Nemzeti Park állat- és növényvilágának ismerete segíthet célba érni a labirintusban. Egy-egy elágazásnál táblát találnak az útkeresők, rajta például a kérdéssel, hogy ki volt Magyarország királya a Feszty-körkép elkészültének idején, vagy melyik bogár tápláléka a levéltetű. A jó válasz felé mutató nyílt követve juthat el a látogató a célig. Az élményparkban a két útvesztő mellett a gyerekek számháborúzhatnak is, vagy kisméretű logikai labirintusokkal múlathatják az időt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.