Washington részéről Hillary Clinton külügyminiszter és Timothy Geithner pénzügyminiszter fogadja a két kínai politikust, ám a felek a nagy méltóságú résztvevők dacára előreláthatólag nem fognak semmi fontos ügyben dönteni. A tárgyalássorozat célja a két gazdasági gigász közötti ellentétek feloldása, amely ugyan egyelőre nem sikerült, s várhatóan a közeljövőben nem is fog, de a tárgyalásokkal oldani lehet a problémákat. A fennálló gondok között említhető a jüan árfolyama – Amerika szerint mesterségesen tartják alacsony értéken a kínai valutát, így segítve az exportnak –, az emberi jogok helyzete Kínában, valamint a kereskedelmi kiegyensúlyozatlanság. 2005 óta a jüan 26 százalékot erősödött a dollárhoz képest, az amerikai export Kínába pedig tavaly 32 százalékkal bővült. Kína álláspontja szerint a dollár gyengélkedése okozza a pénzügyi problémákat, s nem az ő bűnük, hogy a jüan kiválóan teljesít. A mostani tárgyalási fordulón Kína az emberi jogi helyzetről természetesen rózsás képet fest, s azt hangsúlyozza, az Egyesült Államoknak és Kínának eltérő fejlettségi szintjének megfelelően emberi jogi kívánalmai is eltérők. Peking szerint az ilyen ügyek felvetése beavatkozás a belügyekbe, és Amerika ilyen eljárása nem tesz jót a kapcsolatok jövőjének. Ennek ellenére már az első nap határozottan számon kérte a kínai delegáción az emberi jogok helyzetét Joe Biden alelnök.
Dai és Vang három nap múlva érkezik Budapestre, ahol az amerikaihoz hasonló tárgyalásokon fognak részt venni, amely főként azért értékes, mert az EU-nak csak Kínával van ilyen programja. Itt elsősorban gazdasági jellegű megbeszélések lesznek, az EU vélhetőleg sokkal inkább Kína környezetvédelmi terveivel fog foglalkozni, és kevésbé tér ki az emberi jogok helyzetére. A megbeszélést követően újabb vendég érkezik Budapestre Kínából, júniusban a külügyminiszter Jang Csie-cse (Yang Jiechi) látogat el az Ázsia–Európa találkozóra (ASEM).

Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról