Elérhető a célzott, hatásos rákterápia

Két, külföldről visszatért magyar kutatóorvos hozta létre azt a laboratóriumot, amelyben szövetminták vizsgálatával képesek kimutatni, hogy milyen génhiba hozta létre a tumort, egy adott eltérés esetében pedig már célzott, hatásos kezelést is alkalmazhatnak – derült ki a KPS Diagnosztikai Központ tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Egy tüdőrákkal és egy vastagbélrákkal összefüggő génhibát tudnak jelenleg diagnosztizálni, amelyek kezelésére Európában törzskönyvezett szer áll az onkológusok rendelkezésére – emelte ki Peták István, a központ tudományos igazgatója. Világszerte több száz potenciálisan hatásos molekula klinikai kipróbálása zajlik, amelyek a daganatos folyamatokhoz köthető génhibák valamelyikénél jelenthetnek majd célzott terápiát – emlékeztetett a távirati iroda.
Ha a sejtosztódásban szerepet játszó valamely génhez tartozó, a növekedési jeleket továbbító molekulák vagy a hozzájuk tartozó receptorok működésébe hiba csúszik, elindul a daganatképződés folyamata. A kutatók világszerte eddig körülbelül száz gént azonosítottak, amelyek szerepet játszanak a daganatok kialakulásában. Ha azonban a tumorszövet molekuláris elemzéséből sikerül megtudni, melyik génhiba van jelen a páciensnél, akkor azt is tudják az orvosok, hogy egy-egy célzott szer hatásos lesz-e az adott betegnél.
A tegnapi rendezvényen bemutatkozott az a magyar páciens – M. Kovács Antal –, akinél elsőként alkalmazták a tüdőrák adott típusára kidolgozott és az unióban 2009-ben törzskönyvezett célzott készítményt. A tudományos igazgató elmondta, ez a génhibatípus a tüdődaganatok körülbelül tíz százalékát okozza, ezért lenne fontos, hogy a tumor azonosítása után annak fajtáját is meghatározzák molekuláris diagnosztikai módszerrel. M. Kovács Antal felidézte, a kezelés megkezdése után pár héten belül csökkent, majd elmúlt a légszomja, és visszanyerte fizikai teljesítőképességét. Közlése szerint rendszeresen gyalogol, az elmúlt nyolc hónap alatt csaknem 900 kilométert tett meg. A sikeres terápián átesett páciens úgy juthatott hozzá a személyre szabott kezeléshez, hogy a génhiba megállapítása után a készítmény gyártója ingyen rendelkezésére bocsátotta a gyógyszert.
Magyarországon évente 300-400 hozzá hasonló tüdőrákos beteget regisztrálnak, akiknek ez a terápia segítséget nyújthatna. Peták István, valamint Scwab Richárd, a központ orvosigazgatója azt javasolja, hogy brit példa alapján eredményközpontú finanszírozási modellt alkalmazzon ezeknél az eseteknél a társadalombiztosítás: a sikeresen kezelt betegek terápiás költségeit térítse meg a gyártó gyógyszercégnek.