Fény, csillogás, Cannes

Miközben Woody Allent ünnepli a filmszakma a francia Riviérán, Dzsafár Panahi rendezőt támadja, a mustrát pedig átpolitizáltsággal vádolja az iráni kormány. A keletkezett feszültséget hollywoodi blockbusterek és világsztárok sora s persze a szokásos csillogás oldotta az első napokban, az igazi nagy filmek azonban csak ezután érkeznek a 64. Cannes-i Filmfesztiválra.

Magyar részvétel. Több magyar vonatkozása is van az idei cannes-i filmes seregszemlének. Az Un Certain Regard versenyszekcióban zsűritagként vesz részt Vezér Éva, a Magyar Filmunió vezetője, Pusztai Ferenc producer, a KMH Film vezetője pedig vasárnap veszi át az év legjobb európai filmtervéért járó Media European Talent Prize díjat. Bejelentették: kedden sajtótájékoztatót tart Cannes-ban Szőcs Géza kulturális államtitkár, amelyen többek között a budapesti nemzetközi filmfesztivál elindításának szándékát jelentik be a filmes szakma nemzetközi nyilvánossága előtt. Till Attila filmszemlenyertes rövidfilmjét, a Csicskát pénteken vetítik, a Pusztai Ferenc közreműködésével készült ír koprodukciót, Rebecca Daly The Other Side of Sleep című drámáját pedig az Un Certain Regard szekcióban tűzik műsorra. Bodzsár Márk, Kenyeres Bálint és Nemes Jeles László filmterveikkel vesznek részt Cannes-ban.

Telitalálatnak bizonyult Woody Allen Midnight in Paris című filmje – a hetvenöt éves mester legújabb remeke volt a csütörtök óta tartó cannes-i mustra nyitófilmje. A húszas évek Párizsának éjszakai élete keveredik némi jelen idejű romantikával Allen új mozijában, miközben olyan alakok tűnnek fel a vásznon, mint Hemingway, Picasso, Dalí és Faulkner. A sztori szerint egy fiatal amerikai házaspár Párizsban tölti nászútját, majd egy mesébe illő időutazással a forgatókönyvíró férj visszakerül a húszas évekbe, s ott találkozik a korabeli párizsi kulturális elittel. A Midnight in Parist a kritikusok egyöntetűen ünnepelték, dicsérték a színészválasztást (egy kisebb szerepben feltűnik a francia elnök felesége, Carla Bruni-Sarkozy is). A Hollywood Reporter kritikusa a legjobb Woody Allen-alkotásként, egyenesen egy Párizshoz írt szerelmes levélként aposztrofálja a filmet, a Le Figaro szerint pedig ezzel a filmmel bebizonyosodott, Allen akkora zseni, mintha már nem is élne.
A nyitóeste azonban nem csak Woody Allen sikerétől volt hangos. Első alkalommal osztották ki Cannes-ban a tiszteletbeli Arany Pálmát, amelyet ezentúl minden évben olyan filmesnek adományoznak, akinek a zsűri soha nem ítélte oda a fesztivál fődíját. Az első elismerést a hetvenéves Bernardo Bertolucci kapta; a tolókocsiban érkező rendezőlegenda a díjat minden olyan olasznak ajánlotta, akiben még van erő küzdeni, bírálni, felháborodni.
Az ünneplés mellett a politika is begyűrűzött a Riviérára. Az iráni kormány bírálta a fesztivált az ellenzéki iráni filmesek támogatása miatt. Muhammad Hoszeini kulturális miniszter nemtetszésének adott hangot, mert a fesztivál két rendszerellenes iráni filmrendező, Dzsafár Panahi és Muhammad Raszoluf alkotásait is műsorra tűzi. A francia filmrendezők egyesülete az Arany Hintó díjat is a rendszerellenes vádakban bűnösnek talált iráni filmesnek ítélte, aki helyett azonban – mivel nem hagyhatja el a hazáját – a tavalyi díjazott, Agnes Varda vette át az elismerést. A hat év börtönre ítélt Panahi a szervezők elmondása szerint félig számkivetettként készítette videóra forgatott, versenyen kívül vetített In Film Nist (Ez nem film) című alkotását.
Az igazi sztárparádé holnap kezdődik; a Dardenne testvérek, Terrence Malick, Aki Kaurismaki, Lars von Trier és Pedro Almodóvar legújabb filmje egymás után mutatkozik be Cannes-ban.