Görögország kiléphet az euróövezetből

Veszélyben a mentőöv. Veszélybe került a portugál mentőöv, mert az euróövezet hat legjobb minősítésű állama közül három, Hollandia, Finnország és Ausztria ellenzi az újabb megajánlásokat a segítségükre szoruló országoknak. A spanyol Cinco Días gazdasági napilap hétfői írása az euróövezethez tartozó tagállamok gazdasági minisztereinek baklövéseivel magyarázta, hogy a legnagyobb hitelminősítő, a Standard and Poor’s aznap két fokozattal argentin, sőt ghánai és belizei szintre rontotta a görög állampapírokat. Finnország április óta ellenzi a portugálok mentőövét, pedig tegnapelőtt az új kormányfő, Jyrki Katainen jelezte, nem állnak a portugál mentőöv útjába. A három állam kormánya most azért is háborog, mert nem tudtak a Luxemburgban tartott múlt pénteki szűk körű és rendkívüli megbeszélésről. A találkozón a német, a francia, az olasz és a spanyol pénzügyminiszter vett részt az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képviselőjén kívül. Ha a finn, az osztrák és a holland kormány közül bármelyik nemet mond a görögök második megsegítésére, a jövő hétfői uniós tanácskozáson veszélybe kerül a 78 milliárd eurós portugál mentőöv tervezett jóváhagyása is. Tudniillik ekkor már csak alig tucatnyi euróval fizető tagállam marad, mert a szlovák kormány már nem járult hozzá az első görög mentőövhöz sem, azóta pedig Portugália és Írország is hasonló sorsra jutott. A portugál igazságügyi minisztérium közben megindította a büntetőeljárást a három legnagyobb hitelminősítő – Standard and Poor’s, a Moody’s és a Fitch – ellen, mert befolyásukkal és bizalmas információikkal visszaélve valósággal belehajszolták Portugáliát a segítségkérésbe. (S. T.)

Továbbra is bizonytalan Görögország jövője. Athénban cáfolták a Dow Jones hírügynökség tegnapi értesülését, miszerint újabb, hatvanmilliárd eurós mentőcsomagot kaphat a balkáni állam. A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank tavaly májusban hagyott jóvá egy közös, száztízmilliárd eurós hitelkeretet a pénzügyi csőd szélére került Görögország számára, egyebek mellett megszorítások és adóemelések fejében.
Közben a baloldali athéni kormány cáfolata ellenére egyre többen beszélnek arról, hogy a görögök hátat fordíthatnak az eurónak. Sokak szerint az euró elhagyása Athént megszabadítaná több gazdaságpolitikai megszorítástól is. Ha ugyanis Görögország visszatérne a drachmához, a nemzeti fizetőeszköz leértékelésével, valamint a hivatalos alapkamat alacsonyan tartásával visszanyerhetné a versenyképességét, s kezelni tudná az adósságát anélkül, hogy az évekig tartó megszorítások és recesszió miatt szembe kellene néznie a társadalmi felháborodással. Az Euroactiv hírportál Jonathan Loynest, a Capital Economics vezető közgazdászát idézi, aki szerint változások várhatók az euróövezet tagságát illetően, ennek egyik formája pedig az lehet, hogy egy olyan „kis gazdaság”, mint Görögország, elhagyja a közös valutát. Ha Athén távozna az euróövezetből, az újra bevezetendő drachma leértékelődött valuta lenne, az MTI elemzése szerint viszont megnövelné Görögország exportképességét, ami jelentős részben idegenforgalomból áll. Most az EU a szociális jólét leépítését és az adóbehajtás szigorítását követeli, holott nyílt titok, hogy ha a tengerpart és a szigetek minden szobakiadója befizetné a teljes adót, akkor a görög idegenforgalom meghalna.
Vezércikk a 7. oldalon