Házmesterek nyilvántartása

Társasházi nyilvántartás kialakítását sürgeti a közjegyzői kamara. Az állami regiszter a társasházak legfontosabb információit – például a közös képviselő nevét és elérhetőségét – tartalmazhatná. A cégjegyzék mintájára kialakítandó hivatalos lajstromból egyértelműen kiderülne, ki intézi a társasház ügyeit, ki kezeli a pénzt, s egyértelmű lenne az is: kinek kell közreműködnie a ház és egyes lakók közötti esetleges jogviták rendezésében.

Beázás, felújítás, közös költség – csak néhány ok, ami miatt elszámolási vita vagy akár per is indulhat a társasház és egyik tulajdonos között. Sok esetben a társasház követel kisebb-nagyobb összeget valamely lakótól, máskor a lakás használója támaszt követelést a közösséggel szemben. A nézeteltérések rendezésekor a közös képviselő érvényesíti a társasház érdekeit – persze ha tudni, hogy ki a közös képviselő. A közjegyzők ugyanis azt észlelték: igen sok esetben nem egyértelmű, ki látja el a ház képviseletét, ki intézi a lakóközösség jogi természetű ügyeit. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ezért sürgeti, hogy a jövőben állami regiszter tartsa nyilván a honi társasházak fontosabb adatait.
A szakmai elképzelés részteleiről Tóth Ádám kamarai elnök beszélt lapunknak, s elsőként az utóbbi időszak behajtási tapasztalatait ismertette. Mint mondta, többször előfordult, hogy az egyik lakó pénzt követelt a társasháztól. Például: a felső szint lakása beázott, a tulajdonos kijavította a tető hibáit, s a renoválás költségét – alappal – visszakérte volna a háztól. Ám utóbbinak nem volt közös képviselője, így a közjegyzők nem tudták elkészíteni a fizetési meghagyást, azaz a lakó követelésének behajtásához szükséges dokumentumot. A polgár ekkor a bírósághoz fordult, de az ítélkező fórumnak sem volt könnyű dolga: nem lehetett tudni, hogy pontosan kinél van a társasházi lakók közös költség címén befizetett pénze. – Mindez fordítva is megeshet – magyarázta Tóth Ádám. Például az egyik lakó nem fizeti ki a társasházi kiadás rá eső részét, s emiatt a közösség a hatóságokhoz fordul. Néha azonban előfordul, hogy a hivatalos szervezetek sem akadnak rá a közös képviselőre. Az ügyeket intéző személyt ugyanis a lakógyűléseken választják meg, ám az eseményekről és az ott meghozott döntésekről nem mindig születik a kívánalmaknak megfelelő formájú és tartalmú dokumentum.
A kamarai elnök szerint a megoldást közhiteles társasházi nyilvántartás kialakítása jelenthetné. A regiszter – egyebek közt – tartalmazhatná a társasház címét, helyrajzi számát, bankszámlaszámát, valamint a közös képviselő nevét és elérhetőségét. A nyilvántartás nagyban hasonlítana a cégjegyzékre. Tóth Ádám elképzelhetőnek nevezte, hogy a nyilvántartást a közjegyzők vezessék, s úgy vélekedett: a lajstrom egyaránt segíthetné a hatóságok és polgárok dolgát, növelhetné a jogbiztonságot.