Hiányzik a híres magyar vendégszeretet

Elkészült a magyar turizmusfejlesztési koncepció, amelyben számos új terv is megjelenik. Az ezzel kapcsolatos vitairat kilátásba helyezi a vendéglátás és szállásadás áfaterhének csökkentését, és utal arra is, hogy szabályozni kellene az idegenforgalmi adó felhasználását. Az irat arra is kitér, hogy a híres magyar vendégszeretet ma már csak a nevében létezik.

Az adóterhelés mértéke és hatékonysága szempontjából Magyarország a World Economic Forum által vizsgált 139 ország közül a 138. helyen végzett, ami azt mutatja, hogy a versenyképesség érdekében komoly változtatásokra van szükség – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusfejlesztési stratégiájának szakmai vitairatában. Eszerint a turizmushoz kapcsolódó adózási jogszabályok révén vállalkozásbarát gazdasági környezetet kell kialakítani. Az irat azt is kiemeli, hogy adózási kérdések közül a turizmus szempontjából kiemelendő a szálláshely- és vendéglátási szolgáltatásokat terhelő áfa ügye, mivel a 27 uniós tagországot vizsgálva megállapítható, hazánkban az egyik legmagasabb ennek az adónemnek a mértéke. Míg például nálunk a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa 18, a vendéglátásé pedig 25 százalékos, addig Csehországban e két adat 10 és 20, Szlovéniában 8,5-8,5, Lengyelországban pedig csupán 7-7 százalék. Mindez jól mutatja, hogy a jelentős hazai áfateher – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a térségben nálunk az egyik legalacsonyabb a szállodai szobák átlagára – komoly versenyhátrányt jelent a hazai turisztikai vállalkozások számára. A vitairat szerint emiatt a költségvetés általános helyzetéhez igazodva e téren a későbbiekben fokozatos enyhítés szükséges.
A tanulmányban szó esik az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételének (ifa) turisztikai célú felhasználásáról is: mint írják, jelenleg a helyhatóságok a helyi turizmusnak köszönhető adóbevételeiket sokszor más szociális, intézményfenntartási feladataik finanszírozására fordítják. Mivel azonban ezek a bevételek a turisták által a településen eltöltött vendégéjszakák folyományaként keletkeznek, kívánatos volna, hogy az önkormányzatok az ifabevételeiket és az ehhez kapcsolódó költségvetési kiegészítést a helyi turizmus fejlesztését szolgáló célokra használják föl – ennek pedig meg kellene teremteni a jogszabályi hátterét.
Fontos lenne, hogy a híres magyar vendégszeretet ne csupán elcsépelt szófordulat legyen. Ennek hátterében az áll, hogy a World Economic Forum turizmus-versenyképességi indexének rangsorában a vendégszeretet tekintetében Magyarország a vizsgált 139 ország közül a 117. helyen áll. Emiatt az elkövetkező években – többek közt kommunikációs kampányokkal – tenni kell érte, hogy a turistákkal kapcsolatos szemléletmód és a rólunk alkotott kép külföldön pozitív irányba változzon.