Hányszor látjuk ma is a televíziók tudósításaiban a különféle színben pompázó, panyókára vetett mentéket, a vitézkötéses paszományokat, forgós csákókat európai udvarok és állami méltóságok díszőrségében! Olyankor elszorul az ember szíve: lám, a véreink mosta viseletet milyen büszkén hordják azok, akik a történelemben talán még ellenfeleink is voltak… De hol a mi büszkeségünk? Hol viseleteink, hagyományaink, még mélyben élő múltunk emlékei?
Immár Sopronban; legalábbis a 9. Nádasdy-huszárezredé. Leszármazottak, hagyományőrzők lelkesedése és keze munkája nyomán a város egyik legpatinásabb épületében és kiállítóhelyén talált bérelt otthonra az az emlékmúzeum, amit most vasárnap avattak. A gyűjteményben az I. világháborút megelőző 30 év soproni relikviái: korhű fegyverek, lovasfelszerelések, hajdani ruhák, írások, képek köszönnek vissza a múltból, és élesztik újjá a történelem egy szeletét.
Az orosz hadsereg a lembergi csata után Galíciába is betört, és a Kárpátok mögé vetette vissza az osztrák–magyar kötelékeket. Az uzsoki orosz támadást visszaverendő 9. Nádasdy-ezred – lóról leszállva – kézitusára kényszerült. Muhr Ottmár ezredes, parancsnok az első roham során elesett, katonái viszont a közös kecskeméti és székesfehérvári, valamint a szegedi honvédhuszárokkal együtt megtartották a magaslatot, több orosz rohamot kivédve. A soproni ezredből 28 tiszt és 318 sorhuszár esett el, sebesült meg. A soproni Orsolya téri múzeum mostantól méltó emléket állít a Monarchia egyik elit csapatának, az 1688-ban gróf Czobor Ádám alapította ezred huszárjainak: tablón, levélben, nyitott könyvekben – és a Grubits Róbert vezette 28 fős hagyományőrző egyesület munkájában.
origo.hu
Zöld rendszám a jövő kulcsa? 10-szeres növekedés 2020 óta
