Imponáló az egyenleg

Továbbra is gyorsabban nő a hazai termékek kivitele, mint a behozatal, ami szakmai vélemények szerint a versenyképességünk javulását mutatja. – Az exportunk nagy része azonban importon alapul, törekedni kellene arra, hogy ezen változtassunk – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek nyilatkozó közgazdász.

Erősödhet a forint. A vártnál jobb külkereskedelmi adatok hatására a forint enyhén erősödött tegnap reggel: 264,3 forintot kellett fizetni egy euróért. A hazai fizetőeszköz további lassú erősödésére számítanak az elemzők – közölte az MTI a Dow Jonesra hivatkozva tegnap.

Óriási javulást ért el a külkereskedelmi egyenleg az év első három hónapjában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adataiból. Az év első három hónapjában a termékkivitel értéke 560 milliárd forinttal haladta meg a behozatalét: 5450 milliárd forintot tett ki az export, míg az import 4890 milliárd forinton állt meg. Elemzők a magyar külkereskedelmi többlet növekedésének folytatódását továbbra is a jól teljesítő külpiacokkal (elsősorban Németországról van szó) magyarázzák. Ehhez még hozzájön, hogy a belföldi piac nem bővül jelentősen, ami gátolja a belső fogyasztásra szánt importtermékek beáramlását. Az MTI-nek nyilatkozó Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra számít, a következő hónapokban is folytatódik a külkereskedelmi mérleg javulása. Mint mondta, az autóipari termelés felfutásának köszönhetően a fogyasztás lassú élénkülése sem rontja majd a mérleget a következő években.
Szakmai vélemények szerint a magyar gazdaság versenyképességének javulása olvasható ki a frissen közzétett statisztikai adatokból. – Ünnepelni azonban korai lenne, ugyanis hiába nő gyorsabban az exportunk az importunknál, a kivitt termékek nagy része importból származik, s nálunk csak az összeszerelés valósul meg. Ez rámutat a magyar gazdaság szerkezetének egészségtelen összetételére, arra, hogy Magyarországnak valójában nincsenek exportpiacai – hangsúlyozta lapunknak Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára. Szerinte ezen a kedvezőtlen helyzeten csakis a belső piac újraépítésével lehetne változtatni, ami hosszadalmas folyamat. Ilyen jellegű lépésekre azonban égetően szükség van, ugyanis a statisztikák azt mutatják, egy magyar háztartás fogyasztásának az importtartalma (a nem energiajellegű termékeket nézve) jóval 50 százalék felett van. – Törekedni kellene arra, hogy az előző húsz évben tönkrement hazai ipar újraépüljön, tarthatatlan ugyanis, hogy egy olyan ország, amely egykor hét cukorgyárat működtetett, cukorimportra szoruljon. Mivel hétből hat cukorgyár bezárt, nincs cukorrépa-termelés, így a szarvasmarha-tenyésztéshez szükséges egyik alaptakarmányból is behozatalra szorulunk – mutatott rá a szakember. Szerinte olyan külföldi vállalatok hazai terjeszkedését kellene ösztönözni, amelyeknek magyar cégek tudnak beszállítani. – A hazai termelők egy gumiipari társaságnak nem tudnak a beszállítói lenni, de egy lekvárgyártó esetében már más a helyzet – hozta fel példaként Róna Péter.