Kalandorok a földpiacon

Noha a külföldiek földvásárlási tilalma 2014-ig érvényben van, jól csengő ajánlatokkal ma is bombázzák a nyugati határszélen élőket, főként osztrákok. Egy lapunk birtokába került levél arról tanúskodik, hogy egy befektető – aggályos módon – egész falvakat vásárolna fel.

Bodacz Péter
2011. 05. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Földértékesítési moratórium ide vagy oda, szemlátomást különösebb gond nélkül vásárolhatnak termőterületet külföldiek hazánkban – igaz, a törvényesség peremén. Nem csoda hát, hogy a nyugati határszélen igen kapós és drága a termőföld. Erről tanúskodik egy lapunk birtokába került dokumentum is, amely szerint egy osztrák befektető ügyvédjén keresztül tesz célzott vételi ajánlatot a Vas megyei Gasztony kistulajdonosainak. Hogy felkészült nagybefektetővel van dolguk a földbirtokos helybelieknek, mutatja, hogy a formalevél kipontozott (változó) részeire csak a címzett nevét, valamint a birtokában lévő terület földhivatali azonosítóit kell beírni postázás előtt. Ha az ajánlat felkelti érdeklődésünket, hívhatjuk az ügyvédet, aki egy héten belül megjelenik az előkészített adásvételi szerződéssel.
A befektető jogi képviselőjének számát – puhatolódzó ügyfélként – mi is tárcsáztuk, és mint megtudtuk, az ajánlattétel semmiképp nem zsebszerződéskötésre – azaz a föld törvénytelenül vagy tisztesség szempontjából „csak” kifogásolható módon való vételére – vonatkozik, a vásárló ugyanis Magyarországon telepedett le, és évek óta itt gazdálkodik. Azon felvetésünkre, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az államnak elővásárlási joga van, az ügyvéd elmondta: a befektető régóta rendelkezik saját tulajdonú területekkel a vidéken, és részművelőként is tevékenykedik, így az elővásárlási jog az állam előtt illeti meg. Ezért – húzta alá – az ügylet jegyzői kifüggesztésére sincs szükség. – Az ajánlat ugyan hektáronként 850 ezer forintról szól, de azon a környéken ki lehet alkudni a 900 ezres árat is. Nincs itt semmi törvénytelenség, ezt mutatja, hogy az ügyfelem vásárolt földet a Vas megyei adóhivatal egyik magas beosztású tisztségviselőjétől is – tette hozzá búcsúzóul a befektető képviselője. Az ügyvédi felvilágosítás után felkerestük Farkas Imrét, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki egyben a birtokpolitikai tanács elnöke is. Mint hangsúlyozta, a törvény értelmében a magyar államnak minden esetben elővásárlási joga van, az adásvételi szerződés éppen ezért csak az ügylet települési jegyző általi kifüggesztése után, földhivatali bejegyzéssel léphet életbe. Uniós külföldi állampolgár csak akkor vásárolhat termőföldet, ha már legalább három éve hazánkban él és gazdálkodik úgy, hogy mindezt az előírásoknak megfelelően számos dokumentummal igazolni tudja – tette hozzá. Ez várhatóan ismét téma lesz a parlamentben is, legalábbis erre lehet következtetni a jobbikos Magyar Zoltán hét végi tájékoztatásából. Elmondta, két tucat formáját tárták fel azoknak a módszereknek, amelyekkel külföldiek a törvény tiltása ellenére tulajdonhoz juthatnak. – A 7,7 millió hektár termőföldből az osztrák agrárkamara legfrissebb adatai szerint már kétmillió hektár az osztrákok kezén van – emelte ki a politikus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.