Sem a kistelepüléseken, sem a nagyobb városokban nem fogja letörni az árakat a bedőlt ingatlanok piacra kerülése, köszönhetően annak a tervezett kvótarendszernek, amely negyedévente csupán a fizetésképtelenség miatt eladóvá vált lakások öt százalékát engedné a piacra – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. Az országon belüli különbségek miatt ugyanakkor szükség lehet az úgynevezett területi kvótára is, amely meghatározná, hogy egyes régiókban és megyékben mennyi ingatlant lehet forgalmazni az adott három hónapban.
A piacra dobható lakások számát az határozza meg, hogy mekkora a forgalom a megyében, hiszen a nagyobb kereslet hamarabb felszívhatja az ingatlanokat. A statisztikai hivatal számai szerint e téren egyik megye sem versenyezhet Győr-Moson-Sopronnal, ott ugyanis tavaly közel a lakások 2,4 százaléka cserélt gazdát, míg a sereghajtónak számító Borsod-Abaúj-Zemplénben ez az arány egy százalék. A megyék többségénél 1,1 és 1,5 százalék között változik a tavaly gazdát cserélt lakások aránya, és még Budapesten sem éri el a két százalékot. Az sem mellékes, hogy mennyi ingatlant kell piacra dobni fizetésképtelenség miatt. E téren Békés megye áll a legrosszabbul 3,3 százalékkal, mögötte pedig Heves megye foglal helyet 3,2 százalékkal. Mivel a magas bedőlési arány mellett mindkét régióban viszonylag alacsony az ingatlanforgalom, ezért e területeken várhatóan elhúzódik majd a teljes lakásállomány áruba bocsátása. A legkevesebb fizetésképtelenség miatt piacra kerülő otthonnal, 1,3 százalékkal Tolna megye büszkélkedhet. A leggyorsabban Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében cserélhetnek gazdát a lakások, itt a viszonylag mérsékelt bedőlési arány nagy forgalommal párosul.
Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője lapunknak elmondta: a kvótarendszer bevezetése hasznos, mivel szabályozni kell, hogy ne zúduljon rá a bedőlt ingatlanok tömege a piacra. Ugyanakkor a szakértő szerint csak akkor működhet rendesen a kvótarendszer, ha a területi sajátosságokat is figyelembe veszi. Budapesten például sokkal élénkebb az ingatlankereskedelem, úgyhogy jelentősebb számú lakáson is túl lehet adni az árak letörése nélkül. A kisebb falvakban szintén nem fenyeget az árak leesése, mert ha csak két ingatlanra van kereslet, hiába jelenik meg még tíz a kínálatban, azokat olcsóbban sem lehet eladni. A szakértő úgy gondolja, hogy inkább a kisvárosokban okozhat gondot, ha rosszul határozzák meg a döntéshozók a kvótákat, mert ott a kereslet valamivel nagyobb, mint a falvakban, így a kínálat okozta áresés jobban érvényesülhet. Déry Attila hozzátette: az ingatlanpiac alakulását azért is nehéz megjósolni, mert nem látszik, hogy a kormány keresletélénkítő elképzelései, például a bedőlt lakások vásárlóinak kínált kamattámogatás mennyivel járulnak majd hozzá a piac élénküléséhez.
Bodnár József, a Delta Concept Kft. ügyvezető igazgatója úgy gondolja, hogy nem kell az árak további jelentős esésétől tartani. A szakember szerint a kis forgalmú településeken az önkormányzatok az árak meghatározásánál sok esetben többéves számokat használnak, így az árverezéseken gyakran a válság előtti árakat veszik majd alapul.
origo.hu
Késsel támadt az utcán egy ukrán férfi egy fiatalra Tatabányán
