Lengyelországi térnyerés

Barack Obama elnök a hónap végéig Varsóba látogat, ahol hivatalosan is bejelenti azokat a terveket, amelyek szerint az Egyesült Államok már nem elhanyagolható nagyságú haderőt telepít Lengyelországba. A lépések összhangban vannak a helyi kormányzatnak a biztonsági garanciákkal kapcsolatos elgondolásaival.

Zord Gábor László
2011. 05. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Semmi gyors, váratlan és radikális nincs az Európában állomásozó amerikai erők átalakításában, hiszen azt hellyel-közzel már az első keleti országok NATO-ba történt felvétele, 1999 után felvázolták. Általános csapatcsökkentés, majd szinten tartás úgy, hogy az átszabott erők egy – a szimbolikusnál azért nagyobb – részét már az új tagországokba helyezik el. Prioritást élvez Lengyelország, ahol az egymást követő kormányzatok az „orosz fenyegetésre” hivatkozva (különösen a 2008-as grúziai háború óta) egyenesen igényt tartottak az amerikaiak minél nagyobb jelenlétére, illetve a Fekete-tenger partja (különösen Románia), amelynek jelentősége az amerikai geostratégiai érdekek biztosítása szempontjából felértékelődőben van.
A elképzeléseket évek alatt, fokozatosan adták be a közvéleménynek: a közelmúltban először név nélkül egy „magas rangú külügyi hivatalnok” nyilatkozott a térségbeli sajtónak, majd Ivo Daalder amerikai NATO-nagykövet tartott videokonferenciákat, többek között a budapesti amerikai követségen is.
A kelet-közép-európai tervek megvalósítása mindazonáltal minden korábbinál látványosabb fázisba jut május 27–28-án, amikor Barack Obama elnök Varsóba látogat, és a várakozások szerint bejelenti, hogy a jövőben állandó amerikai légierő-különítmény állomásozik majd Lengyelország szívében, a laski légibázison. A tárgyalások a vonatkozó megállapodásról jelenleg is zajlanak – nyilatkozta tegnap Bogdan Klich védelmi miniszter a PAP hírügynökségnek egy nappal azt követően, hogy a Gazeta Wyborcza előrukkolt a hírrel. Az amerikai elnök Lengyelországban nemcsak vendéglátójával, Bronislaw Komorowskival találkozik, hanem az éppen akkor Varsóban tartózkodó térségbeli államfőkkel, így Magyarország részéről Schmitt Pállal is.
A terv értelmében az amerikai légierő-különítmény rendszeres időközönként Laskba települő F–16-osokból és C–130-asokból állna. A harci gépekből 2013-tól 16 darab érkezne az olaszországi Avianóból a lengyel bázisra, ahol néhány éve a hazai légierő egyik saját F–16-ossal felszerelt százada állomásozik, szintén 16 géppel. Hogy a lengyelek nagyon is reménykedtek a lépésben, azt az is alátámasztja, hogy amikor a hidegháborús eredetű repülőtér infrastruktúráját 2009 előtt modernizálták, azzal számoltak, hogy képesnek kell lennie további gépek kiszolgálására is.

Nukleáris vonatkozás. Megfigyelők figyelmeztetnek, hogy az amerikai F–16-osok előrevonása éppúgy kiválthatja Moszkva roszszallását, mint a rakétavédelmi rendszer (szárazföldről indítható SM–3-as elfogórakéták) tervezett telepítése. Ennek oka, hogy ezek a gépek szabadesésű B61-es bombák formájában képesek szubstratégiai nukleáris fegyverek célba juttatására. Ennek fényében nem zárható ki, hogy lisszaboni NATO-csúcson kifejezésre juttatott közeledési szándék hitelességét csak úgy sikerül fenntartani, ha a szövetségben jelenleg zajló felülvizsgálat nyomán úgy döntenek, hogy Oroszországgal közösen ellenőrzés alá vonják, csökkentik, vagy egyenesen kivonják a szolgálatból ezt az eddig nem szabályozott fegyverzeti kategóriát. (Z. G.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.