Semmi gyors, váratlan és radikális nincs az Európában állomásozó amerikai erők átalakításában, hiszen azt hellyel-közzel már az első keleti országok NATO-ba történt felvétele, 1999 után felvázolták. Általános csapatcsökkentés, majd szinten tartás úgy, hogy az átszabott erők egy – a szimbolikusnál azért nagyobb – részét már az új tagországokba helyezik el. Prioritást élvez Lengyelország, ahol az egymást követő kormányzatok az „orosz fenyegetésre” hivatkozva (különösen a 2008-as grúziai háború óta) egyenesen igényt tartottak az amerikaiak minél nagyobb jelenlétére, illetve a Fekete-tenger partja (különösen Románia), amelynek jelentősége az amerikai geostratégiai érdekek biztosítása szempontjából felértékelődőben van.
A elképzeléseket évek alatt, fokozatosan adták be a közvéleménynek: a közelmúltban először név nélkül egy „magas rangú külügyi hivatalnok” nyilatkozott a térségbeli sajtónak, majd Ivo Daalder amerikai NATO-nagykövet tartott videokonferenciákat, többek között a budapesti amerikai követségen is.
A kelet-közép-európai tervek megvalósítása mindazonáltal minden korábbinál látványosabb fázisba jut május 27–28-án, amikor Barack Obama elnök Varsóba látogat, és a várakozások szerint bejelenti, hogy a jövőben állandó amerikai légierő-különítmény állomásozik majd Lengyelország szívében, a laski légibázison. A tárgyalások a vonatkozó megállapodásról jelenleg is zajlanak – nyilatkozta tegnap Bogdan Klich védelmi miniszter a PAP hírügynökségnek egy nappal azt követően, hogy a Gazeta Wyborcza előrukkolt a hírrel. Az amerikai elnök Lengyelországban nemcsak vendéglátójával, Bronislaw Komorowskival találkozik, hanem az éppen akkor Varsóban tartózkodó térségbeli államfőkkel, így Magyarország részéről Schmitt Pállal is.
A terv értelmében az amerikai légierő-különítmény rendszeres időközönként Laskba települő F–16-osokból és C–130-asokból állna. A harci gépekből 2013-tól 16 darab érkezne az olaszországi Avianóból a lengyel bázisra, ahol néhány éve a hazai légierő egyik saját F–16-ossal felszerelt százada állomásozik, szintén 16 géppel. Hogy a lengyelek nagyon is reménykedtek a lépésben, azt az is alátámasztja, hogy amikor a hidegháborús eredetű repülőtér infrastruktúráját 2009 előtt modernizálták, azzal számoltak, hogy képesnek kell lennie további gépek kiszolgálására is.
Nukleáris vonatkozás. Megfigyelők figyelmeztetnek, hogy az amerikai F–16-osok előrevonása éppúgy kiválthatja Moszkva roszszallását, mint a rakétavédelmi rendszer (szárazföldről indítható SM–3-as elfogórakéták) tervezett telepítése. Ennek oka, hogy ezek a gépek szabadesésű B61-es bombák formájában képesek szubstratégiai nukleáris fegyverek célba juttatására. Ennek fényében nem zárható ki, hogy lisszaboni NATO-csúcson kifejezésre juttatott közeledési szándék hitelességét csak úgy sikerül fenntartani, ha a szövetségben jelenleg zajló felülvizsgálat nyomán úgy döntenek, hogy Oroszországgal közösen ellenőrzés alá vonják, csökkentik, vagy egyenesen kivonják a szolgálatból ezt az eddig nem szabályozott fegyverzeti kategóriát. (Z. G.)
origo.hu
Hosszú betegeskedése után visszatért Szily Nóra: „Annyi minden kimaradt!”
