Még nem éri meg a belépés

Az euróövezethez csatlakozni kívánó kelet-európai országok valószínűleg jobban járnak, ha még évekig nem vezetik be a közös valutát, az önálló fizetőeszköz megőrzése ugyanis jóval nagyobb mozgásteret ad a gazdasági felzárkózásra – vélik londoni elemzők, akik szerint az érintett államokban – így hazánkban – 2019–2020-ban érdemes felvetni ezt a kérdést.

Nem érdemes sürgetni az euró átvételét a kelet-közép-európai országokban. Meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy a saját valuta megtartása hatékonyabban segíti a gazdasági felvirágzást jelenleg – írják legfrissebb elemzésükben a Capital Economics közgazdászai. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemzőház szakértőinek véleménye szembemegy azzal az általánosan elfogadott vélekedéssel, miszerint a minél gyorsabb csatlakozás lenne a felzárkózás kulcsa a térség államai számára. Az intézet szerint az elmúlt évtizedben túlhangsúlyozták az euró meghonosításának előnyeit, a gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy az euróhoz kötött árfolyamok alkalmazása a térség több országát még sérülékenyebbé tette.
A balti országokban például a közös valuta árbuborékhoz vezetett a hitel- és ingatlanpiacon, és ez 2008-ban „pusztító hatást” gyakorolt az érintett gazdaságokra. Az elemzés rámutat arra is, hogy a valutaunió csak akkor megfelelő az újonnan belépőknek, ha az euróövezet tagállamaihoz hasonló szerkezetű gazdaságokkal rendelkeznek, munkaerő- és termékpiacaik rugalmasak, és teljes mértékben képesek összehangolni költségvetési politikájukat. Ráadásul az eurót bevezetni szándékozó kelet-közép-európai államok közül egyelőre egyik sem teljesíti a belépéshez szükséges maastrichti feltételeket, amelyek határt szabnak az államadósságnak, a költségvetési hiánynak, az államkötvények után fizetendő kamatoknak, valamint az inflációnak.
– Magasabb fejlettségi szintet kell ahhoz elérnünk, hogy megérje bevezetni az eurót – mondta lapunknak Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője, aki szerint a termelékenység növelésének és a munkaerőpiac átalakításának mindenképpen meg kell előznie a csatlakozást. Hangsúlyozta: a vásárlóerőt kifejező, egy főre jutó GDP tekintetében még csak az eurózóna átlagának 60 százalékáig jutottunk el, és az utóbbi években teljesen leállt a felzárkózásunk.
– Az euró átvétele a legfontosabb gazdasági mutatóknál megköti a kezünket, és egyelőre szükségünk van a monetáris szabadságra is ahhoz, hogy megerősödjünk – fejtette ki az elemző. Kiemelte: az euróövezet adósságválsága megmutatta, hogy a valutaunión belül sem sikerült orvosolni azokat a problémákat, amelyek már a belépés előtt is fennálltak egyes államokban.
Magyarországnak a kötvénykibocsátások sikere után nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszírozására – vélekedtek tegnap a londoni felzárkózó piaci elemzők. A Commerzbank londoni részlegének pénteki elemzése szerint a piaci figyelem egyre inkább a magyar gazdaság teljesítményére irányul, és ez most már kezd felzárkózni a térségbeli gazdaságokéhoz. A legutóbbi euró- és dollárkötvény-kibocsátások során mutatkozó kereslet egyértelművé tette, hogy belátható ideig nem lesz szükség az IMF-re – állapították meg a Commerzbank londoni elemzői az MTI szerint.