Megelőzték az angolokat

Szinte egy időben jelent meg az MTA honlapján és a brit The Telegraph napilapban a hír, hogy jelentős eredményt érték kutatók el a szélütés és a szívinfarktus kezelésében. Míg az angol újság saját kutatóik áttöréséről beszél, az Akadémia szerint magyar kutatók azonos célponttal, de más innovatív megoldással angol kollégáikat megelőzve, két szabadalommal védett megoldást dolgoztak ki a népbetegség kezelésére.

Több évtizede foglalkoznak molekuláris immunológiai kutatómunkával a felfedező kutatások szintjén az MTA Enzimológiai Intézet kutatócsoportjában, feltárva a vérben mindig jelen lévő, de csak veszély (fertőzés, sejtpusztulás) esetén aktiválódó komplement rendszer enzimjeinek szerkezetét és aktiválásuk mechanizmusát. Závodszky Péter akadémikus (képünkön), az intézet kutatóprofesszora lapunknak elmondta, e területen szép tudományos sikereket értek el Gál Péter ötlete nyomán, s közben több olyan publikáció látott napvilágot, amelyek e rendszernek a szívinfarktust követő sejtpusztulásban betöltött szerepét igazolták. – Ekkor támadt a gondolat, hogy az enzimek szerkezetének ismeretében olyan szelektív gátlószereket keressünk, amelyek a káros sejtpusztító hatást leállítják, de más fontos enzimeket nem gátolnak, és ekkor felmerült az orvosi alkalmazás lehetősége is – fejtette ki a professzor. Hozzátette: e területen kiélezett verseny folyik a gyógyszerkutatásban, de sikerült jelentős előnyt szereznünk, mivel viszonylag nagy létszámú, vegyészekből, fizikusokból és biológusokból álló, multidiszciplináris kutatócsoportunk nagyon sokrétű tudással és sokfajta kísérleti technikával rendelkezik. Az irányított fehérjeevolúció hazai bevezetőjének, Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszék egyetemi docensének csatlakozása előnyt biztosított versenytársainkkal szemben. Azt is időben felismertük, hogy eredményeinknek jelentős gyógyszeripari hasznosítása is elképzelhető, ezért két szabadalmat jelentettünk be, biztosítva ezzel a jogvédelmet. Mint utólag látjuk, ez nagy szerencsénk, mivel angol kollégánk, aki korábban járt laboratóriumunkban, és kísérleti anyagokat is kért tőlünk, szintén a hasznosítás irányába mozdult és a nyilvánosság elé lépett.
Arra kérdésre, miben különbözik a magyar eredmény az angolok megoldásaitól, a Závodszky professzor két lényeges különbséget említett. – Az angol kutatók az eddigi tankönyvi adatokra támaszkodva csak a MASP–2 enzim ellen fejlesztettek gátlószert. Ezzel szemben mi alapkutatási eredményeinkből tudjuk, hogy egy másik enzim, a MASP–1, még ígéretesebb célmolekula az infarktus elleni védekezés szempontjából. A másik különbség az, hogy míg az angolok a ma már hagyományosnak mondható monoklonális antitest technikát használják, mi egy innovatívabb módszerrel, mesterséges fehérjeevolúció segítségével fejlesztettünk nem antitest- alapú gátlószereket. Előnyünk tehát abban áll, hogy kétféle célmolekula ellen is rendelkezünk gátlószerrel, és ezek nem a hagyományos technikával készültek. Az angol kutatók eredményei a mi szempontunkból is ígéretesek, mivel igazolták, hogy az egyik kulcsenzim, a MASP–2 gátlása valóban véd az infarktusos szövetpusztulás ellen. A MASP–1 gátlása potenciálisan még hatékonyabb védelmet biztosíthat, azonban ezt még állatkísérletekkel igazolnunk kell. Ha sikerül az anyagiakat előteremteni, akkor ezzel is gyorsan előre- léphetünk. Tudni kell, hogy a gyógyszerkutatás mai válságát a növekvő költségek mellett elsősorban az új gyógyszercélponttok hiánya okozza. Nekünk pedig két új – általunk azonosított és birtokolt – célpont áll rendelkezésünkre.
Az eredményeket az Amerikai Immunológiai Társaság folyóiratában, a The Journal of Immunologyban publikálták. A pozitív fogadtatást jelzi hogy egy Magyarországon is jelen lévő nagy nemzetközi gyógyszergyár az alapkutatási eredményeket Magyar Kutatási Díjjal jutalmazta. – Az ígéretesen haladó kutatások sajnos pont abban a fázisban lassultak le a pénzhiány miatt, amikor a legnagyobb szükség lenne alapkutatási eredményeink igazolására a gyakorlatban is, megőrizve ezzel a meglévő előnyünket a nemzetközi konkurenciával szemben. A kutatásokat korábban, mivel jelentős részben alapkutatásról van szó, az Országos tudományos kutatási alapprogram finanszírozta. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól elnyert pályázati támogatás időszerű részletét 2010 januárja óta nem kapta meg az intézet. Időközben újabb pályázatot is benyújtottak 2010 elején, amely fedezhette volna az állatkísérletek költségét, valamint új generációs gátlószerek kifejlesztését, ezt azonban már el sem bírálták. – Lehetőségként felmerült, hogy az angol kutatókkal nyújtsunk be közös pályázatot, ez azonban rendkívül kockázatos lenne, mivel a kutatásoknak ebben a fázisában az angolok gyorsabban hasznosíthatnák az alapkutatási eredményeinket, mint mi magunk, hiszen nekik egyéb források is bőségesen a rendelkezésükre állnak. Most éppen azon törjük a fejünket, hogy miként szerezzünk pénzt a szabadalmak fenntartására – mondta Závodszky Péter.