Megsemmisítő AB-csapás a különadóra

Sérti az emberi méltóságot, ezért alkotmányellenes a különadótörvény – mondta ki tegnap az Alkotmánybíróság. Az AB szerint a bevallással lezárt adóévekre jogszerűen szerzett jövedelem után utólagos adófizetési kötelezettséget nem lehet előírni. A Fidesz javaslatot nyújt be, amely lehetővé teszi, hogy a 2010-ben kifizetett magas végkielégítéseket visszaszerezzék.

Kulcsár Anna
2011. 05. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az adóhatóság közölte: május 5-ig a különadóról 481 magánszemély készített adóbevallást, s összesen 1,08 milliárd forint különadót fizettek be. A hatóság az összeget kérelemre visszatéríti, ennek módjáról később tájékoztatnak. A 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt – Lázár János indítványára – tavaly fogadták el. A frakcióvezető azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a kampányban a Fidesz megígérte: ha nyer, visszaszerzi a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket. A Ház 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében végül úgy rendelkezett: a különadó azt a személyt terheli, aki 2005. január 1-je után állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, s ennek megszűnésével megszerzett bevétele a 3,5 millió forintot, speciális esetben a kétmillió forintot meghaladta.

*

A 2 millió forintnál nagyobb kifizetéseket az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai esetében lehetett a különadó alapjául szolgáló végkielégítésnek tekinteni.
Az Alkotmánybíróság tegnap – hatálybalépésének napjától –, vagyis tavaly december 30-tól megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett végkielégítésekre is alkalmazni kell. Megállapította: az alkotmány tavaly november 20-án megszavazott közteher-viselési szabálya alapján a törvényhozónak lehetősége van olyan különadó bevezetésére, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, a visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása. Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása, tehát akár visszaható hatályú is lehet. Az AB szerint azonban visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát. A bírák – jogkörük tavaly novemberi megállapítása nyomán – hangsúlyozták: az emberi méltóság védelmében meg kell akadályozni az illetéktelen állami beavatkozást. A súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és visszamenőleges hatálya együttesen ilyen megterhelés. Úgy látták: a különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét.
A határozat szerint a 2010-es adóévre nem állapítható meg az emberi méltóság sérelme, az adóztatáshoz azonban új törvényre lenne szükség. Az adóhivatal úgy tájékoztatott: annak a magánszemélynek, aki az elmúlt évre eddig nem nyújtotta be a különadóról szóló bevallását, már nem is kell bevallást készítenie. Bihari Mihály nem vett részt az AB határozatának meghozatalában, mert őt is érintette a különadó.
Lázár János fideszes frakcióvezető szerint az AB döntése sérti a magyar emberek érdekeit és igazságérzetét is. A politikus emlékeztetett, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején több száz millió forintos prémiumokat és végkielégítéseket fizettek ki az állami cégek vezetőinek, illetve a politikusok számára is. Bejelentette: hétfőn a Fidesz-frakció olyan törvényjavaslatot nyújt be, amely lehetővé teszi, hogy a 2010-ben kifizetett magas végkielégítéseket visszaszerezzék, mert ezt az Alkotmánybíróság döntése lehetővé teszi. A törvényjavaslattal a 98 százalékos adót kiterjesztik majd a polgármesterekre, a megyei közgyűlési elnökökre és az országgyűlési képviselőkre is. Lázár felkérte azokat az állami vezetőket, közéleti szereplőket, illetve az állami tulajdonú cégek pártdelegáltjait, akik már a 2010 előtti időszakra vonatkozóan befizették a különadót, hogy azt ne igényeljék viszsza. – Aki pedig még nem fizette be, az tegyen közcélú felajánlást, hogy a 2010 előtt érdemtelenül megkapott pénz oda kerüljön, ahová az valójában való, vagyis az emberekhez – javasolta.
Lázár János furcsállja az ellenzék reagálását, hiszen a parlamenti vita idején minden frakció – különböző mértékben ugyan, de – a visszamenőleges hatályt támogatta. Az LMP ugyanis előzőleg arról beszélt, hogy az AB-határozattal a „Fidesz hatalmi törekvései egy újabb pofont kaptak”. A Jobbik arra intette a kormányt, hogy be kell látnia, a 98 százalékos különadóról szóló törvény aránytalanul sok tisztességes kisembert is sújtott, az MSZP pedig nyugtázta, hogy a várakozásának megfelelően jogállami döntés született. Gyurcsány Ferenc egyenesen „adóellenállásra” buzdított a Facebookon. A volt kormányfő azt javasolta: mindenki, akit érint a 98 százalékos különadó, hétfőn adja be adóbevallását, és ne tekintse a különadó alá eső jövedelemnek a végkielégítést, szabadságmegváltást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.