Mindkét finalista 2-0-s, ráadásul idegenben szerzett előnynyel várta az elődöntő visszavágóját, és ha egyesekben esetleg fel is merült, hogy a Barca talán még bajba kerülhet a Real Madrid ellenében, az MU továbbjutását mindenki befejezett ténynek tekintette. Még a Schalke is, ennek megfelelő hódolattal adta meg magát szerdán 4-1-re az Old Traffordon. Pedig a hazaiak kilenc helyen változtattak összeállításukon az egy héttel korábbi gelsenkirchenihez képest: abból az alakulatból csupán Van der Sar kapus és Antonio Valencia maradt hírmondónak. Az ecuadori a 26. percben meg is szerezte a vezetést, majd a meccs után az UEFA honlapjának nyilatkozva kissé szegényes szókinccsel, de roppant lelkesen méltatta társait és mesterét: „A keret összetétele nagyon fontos, és akik most lehetőséget kaptak, jól teljesítettek. Nagy élmény lesz a döntő, amelyre intelligens menedzserünk, mint az évek során mindig, a megfelelő útra fog állítani minket, hogy szembenézhessünk a Barcelonával.” Bizony, már szerda éjjel ez volt a téma. Nem véletlen, hogy Sir Alex Ferguson mester is inkább előretekintett, mintsem hátra, amikor kijelentette: „Eljutni a döntőbe óriási eredmény, ugyanakkor az igazi siker az, ha elhódítjuk a trófeát.”
Hát még ha a Barcelonától, amely a két évvel ezelőtti, hasonló szereposztású római BL-finálét Eto’o és Messi góljaival 2-0-ra nyerte. E legfrissebb élménytől eltekintve szinte teljesen kiegyenlítettek a mérlegek, mert a két fél eddigi tíz tétmérkőzéséből négy döntetlen mellett mindkét oldalon három győzelem virít, a tizenöt angol–spanyol kupadöntős párharcban pedig a lehető legkisebb különbséggel, 8-7-re vezetnek a britek. További egyezés, hogy a Barcelona és a Manchester United egyaránt háromszoros BEK-, illetve BL-győztes (amelyikük négyig jut, az beéri az Ajaxot és a Bayern Münchent, és már csak a Liverpool, a Milan és a Real Madrid marad előtte), ráadásul első diadaluk helyszíne a Wembley volt; igaz, az MU számára még 1968-ban, míg a Barca – jelenlegi trénerével, Pep Guardiolával a kezdő tizenegyben – 1992-ben írta be magát az örökkévalóságba. Egy évvel korábban Rotterdamban a KEK-serlegről viszont lemaradt, pontosabban éppen a manchesteriek orozták azt el, a Ferguson-éra első kupasikerét aratva.
Ami a múlt után a közeljövőt és a jelent illeti, a Barcelona nyolc, a Manchester United három ponttal vezeti hazája bajnokságát, így május 28-án minden valószínűség szerint Anglia és Spanyolország ismét megkoronázott uralkodója néz majd szembe egymással. Pontosabban Messiék elsősége biztosra vehető, ám Rooney-ékét még meghiúsíthatja a vasárnap vendégségbe érkező második helyezett, a Chelsea. Bár ha így lenne, az sem tompítaná, inkább tovább élezné a három hét múlva a Wembley-ben várható izgalmakat.
Haverjaival kötött túlárazott szerződéseket Magyar Péter amikor vezérigazgató volt