Nem változik az adósmentés menetrendje, vagyis a korábbi ígéreteknek megfelelően a kilakoltatási moratórium lejártáig, július elsejéig elkészül az erről szóló törvénycsomag – tudta meg lapunk Nagy Anna kormányszóvivőtől. A hitelesek megsegítésének késése azért merülhetett fel, mert a szociális konzultáció keretében hamarosan minden állampolgár kapni fog egy kérdőívet, hogy maga is elmondhassa a véleményét tíz fontos problémáról. Az egyik kérdés pedig így hangzik: „Vannak, akik szerint a devizaalapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára. Mások szerint az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát. Ön mit gondol?” A kérdőíveket június 15-ig kell visszaküldeni, így azok kiértékelése után nem sok ideje marad a kormánynak az emberek akaratának mérlegelésére, a kilakoltatási moratórium ugyanis két héttel később lejár.
Az adósmentésről szóló, a kormány és a bankok között folyó tárgyalások egyébként igen előrehaladott állapotban vannak. Gyuris Dániel, aki a Magyar Bankszövetség oldalán vesz részt az egyeztetéseken, már hetekkel ezelőtt arról beszélt, hogy a napirenden lévő kérdések zömében sikerült megegyeznie a két félnek. A kormányoldalról szintén olyan kijelentéseket lehetett hallani, hogy a megállapodás már nincs messze.
Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy az adósmentés kapcsán figyelembe kell venni a szociális helyzetet. Szociális alapon legfeljebb 15–20 millió forint értékű lakások esetén avatkozna be a kormány, afölött nem – jegyezte meg a politikus. – Húszmillió forint fölötti lakásnál a szociális jogosultság az emberek előtt nehezen lehetne magyarázható – tette hozzá Rogán.
A kérdőívben szerepel egy másik, hitelezéssel foglalkozó kérdés is: „Vannak, akik azt javasolják, hogy ismét lehessen fölvenni devizaalapú lakáshitelt, mert az elmúlt évek történései alapján mindenki tisztában van a kockázatokkal. Mások szerint veszélyes lenne feloldani a devizaalapú lakáshitelek tilalmát, mert újra ugyanaz történne, ami korábban. Ön mit gondol?”
Ezt a kérdést korábban már a Nemzetgazdasági Minisztérium is felvetette egy szakmai anyagában, ám akkor szakmai körökben elég vegyes fogadtatásban részesült a felvetés. Az euróalapú lakáshitelezés támogatói szerint a kölcsönök ezen fajtája olcsóbb, mint a forinthitel, de az árfolyamkockázata kisebb, mint a svájcifrank-alapú konstrukcióknak, ezért ésszerű lenne a visszaállítása. Ráadásul néhány év múlva csatlakozhatunk az eurózónához, így a fizetéseket is ebben a devizanemben kapja majd a lakosság. Az ellenzők viszont azzal érvelnek, nem szabad hagyni, hogy a lakosság még több devizatartozást halmozzon fel. Vagyis ez a kérdés még nincs eldöntve, és nincsen olyan határidő sem, amely szorítaná a kormányt a döntés meghozatalában. Ugyanakkor az egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy lapunk információi szerint az unió szakpolitikusai szóban már többször jelezték, hogy szerintük ideje lenne visszaállítani hazánkban az euró alapú lakáshitelezést.
origo.hu
Autónak csapódott egy motoros Nyíregyházán, meghalt
