idezojelek

Kiss Gy. Csaba, a mintaadó önazonos polgár

Aki egyszer is hallotta gondolatait, azt nézőpontja, fogalmazásmódja, szelíd határozottsága legalábbis elgondolkodtatta.

Nagymihály  Zoltán avatarja
Nagymihály Zoltán
Cikk kép: undefined
Fotó: Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

Kiss Gy. Csabát egyenes, precíz, mérsékelt embernek ismerhettük meg – pont olyannak, amilyennek írásait olvasva elképzelhette az ember. 

Önazonos volt. Külön figyelmet fordított a fia­tal kollégákra – így is szólított minket –, néhány pontos, lényegbevágó mondattal igazítva el valamely keresett könyv vagy éppen a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet levéltárában általa elhelyezett anyag fontos mivoltáról. 

A mögötte lévő már sok évtizedes tudományos múlt nem valami felsőbbségtudatot, pláne nem lekezelést hozott ki belőle – inkább mintát adott. Mindig volt ideje leülni a kutatóasztalhoz, elővenni a papírt és tollat, hogy akár csak néhány szót jegyzeteljen egy készülő tanulmányhoz, rövid cikkhez.

Fiatalon elkötelezte magát a környező sorstárs népek történetének kutatása, a közép-európai nemzetek együttműködésének elősegítése mellett. Az örök szerelemnek megmaradt lengyelek mellett a horvátok, szlovákok és csehek felé is megtalálta a kapcsolatot. Fontos szerepe volt – Kovács Istvánnal közösen – a Tiszatáj legendás „lengyel számának” szerkesztésében, amely a hadiállapot időszakában nyílt kiállás volt a Szolidaritás és az antikommunista lengyel ellenállás mellett. E kapcsolatokat a későbbiekben, a politikában való nyílt, de rövid „megmerítkezés” időszakában is felhasználhatta.

Már a hetvenes évektől részese volt annak a magyar nemzet sorskérdéseire saját válaszokat kereső csoportnak, amely 1987-ben, az első lakiteleki találkozón bejelentette a Magyar Demokrata Fórum megalakulását. A „fórum” szó felvetése tőle származott. Nem csoport, nem mozgalom, nem szervezet, nem párt, hanem – először – fórum.

 Az egyenvéleménytől való eltérést nem tűrő diktatúra idején a nyílt és őszinte viták jogosultságát hirdette a név – a közös eszmecsere lehetőségét nemzet és demokrácia összeegyeztetésének érdekében. Jól tudta, hogy a lengyel és a magyar ellenzék hatékonysága, jellege és társadalomban való gyökerezése nem mérhető egymással, de azt is tudta, hogy a változásokért a közös sorsra ítélt nemzeteknek közösen kell küzdeni. „Szabadfalvy Árpád” álnéven közölt cikket a lengyel Tygodnik Powszechny című lapban, az első lakiteleki találkozó jelentőségéről tudósítva.

Nemzeti liberalizmus, református függetlenségi gondolat, kelet-közép-európai szemlélet, fegyelmezettség, precizitás, középosztályi-polgári karakter – e fogalmakkal jellemezte Bíró Zoltán az MDF alapítóiról szólva Kiss Gy. Csabát (Elbeszélt történelem I.). Teljesebb és pontosabb elemzést most sem adhatunk. 

Pontossága fogalomhasználatában is tükröződött. Nem szerette a „rendszerváltás” kifejezést – de a „rendszerváltozást” és a „rendszerváltoztatást” sem. Sokkal jobban szerette a (lengyelek által használt) „kommunizmus bukása” kifejezést. Úgy gondolta, a magyar terminus technikus nem hangsúlyozza kellőképpen a diktatúra és a demokrácia eltérő természetrajzát, a szakítás radikalizmusát, és nem valamiféle nemzeti egységet, hanem pártpolitikai szempont átvételét jelenti. Az elnevezés meggyökereztetésében – mondta sokszor – az SZDSZ „Kék könyvének”, amely A rendszerváltás programja címet viselte, komoly szerepe volt. Pontosan ugyanígy idegenkedett a „népi–urbánus” ellentét rendszerváltás időszakára való alkalmazásától – ebben egykori állambiztonsági narratívák átvételét vélte felfedezni.

Visszafogott hangvételével, a harminc évvel korábbi és velünk egykorú tudás/érzésvilág összeegyeztetésének hiteles kísérletével komoly hiányt pótolt háromkötetes, Harminc év után: Személyes történelem című visszaemlékezése a rendszerváltás éveire, az első lakiteleki találkozó előkészítésétől az MDF vezetéséből való távozásáig tartó korszakról.

 Éppígy az 1986-os írószövetségi közgyűlés jegyzőkönyvének kritikai kiadása (Szilcz Eszterrel közösen), amely világosan mutatta meg a kulturális ellenzék rendszerváltás előkészítésében betöltött szerepének fontosságát. Kiadta lengyelországi naplójegyze­teit a Szolidaritás megalakulása utáni felemelő időszakról, összegyűjtötte és elemezte a kelet-közép-európai népek himnu­szait. Legutóbb szerkesztőként – fiatal kollégáknak is lehetőséget adva – a magyarságkép szomszédos országok tankönyveiben való megjelenését vizsgálta. 2025-ös kiadású Szentimrevárosi Athenas című könyve, melyben – hű lokálpatriótaként – a XI. kerületben élő/élt írókkal kapcsolatos rövid jegyzeteit osztotta meg az olvasókkal.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Petrik Béla a Hitel áprilisi számában közölt, nyolcvanadik születésnapjára született írásának méltató szavai ma már sajnos nekrológként is olvashatók: „[…] célom volt, hogy ráirányítsam a figyelmet arra a szabadságszerető emberre, akinek nem hivalkodó, de meghatározó szerepe volt a magyar rendszerváltás szellemi előkészítésében, a közélet aktív részese és alakítója a nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji politikai közéletnek, a magyarság, a nemzettudat történetének és megismerésének hiteles őrzője és kutatója az elmúlt évtizedekben, a közép-európai eszmeiség élesztésének meghatározó alakja, a szomszéd népek kultúrájának-irodalmának avatott közvetítője, a lengyel, a szlovák, a horvát kulturális kapcsolatok fáradhatatlan mozgatója. 

És mindezek mellett és ezeken túl egy autonóm, a magyar szellemi élet morális gondolkodója, aki életünk és mindennapi küzdelmeink egy egyedülállóan sajátos és értékelvű nézőpontjával szembesít minket minden nap, s amely méltán emelte őt Németh László, Bibó István, Szabó Zoltán – és a sort, még ha nem is hosszan, de folytathatnánk – mellé.”

Aki egyszer is hallotta gondolatait, azt nézőpontja, fogalmazásmódja, szelíd határozottsága legalábbis elgondolkodtatta. E rohanó és egyre gyorsuló, értékeket soha nem látott tempóban meghaladni kívánó korban a szellem embere ennél többet talán nem is kívánhat.

Isten Önnel, Tanár Úr!

A szerző történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársa

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hollandia aggasztó kormányozhatatlansága

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Éljen gusztus 20., kotmányunk ünnepe!

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Orbán Viktor De Gaulle szerepében

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

A sokszínűség idiótái

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.