Nem lehet elbújni az ÁSZ elől

Az állami vagyon védelmét erősíti az új alkotmányhoz kapcsolódó első, az Állami Számvevőszékről szóló sarkalatos törvény, amelyet tegnap nyújtott be a parlamentnek az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A jövőben az ÁSZ az ügyészséghez fordulhat, ha észrevételeire nem reagál a vizsgált szervezet, de bírságolási jogosítványt továbbra sem kap.

Tarthatatlan, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkáját azzal nehezítik egyes vizsgált szervezetek, hogy nem vagy csak késve adják át az ellenőrzéshez szükséges adatokat, és semmibe veszik a számvevőszéki jelentésben foglaltakat – mondta az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának tegnapi ülésén Rogán Antal elnök. Az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényjavaslatban ezért olyan jogosítványokat kap az ÁSZ, amelyekkel kikényszerítheti javaslatai figyelembevételét. Ez annál inkább indokolt, mert az alaptörvény is kiemelten foglalkozik a közpénzek felhasználásának ellenőrzésével. A júliusban hatályba lépő új törvény felhatalmazásával már rá lehet kényszeríteni például a fővárosi önkormányzatot, hogy komolyan vegye az ÁSZ jelentésében foglaltakat.
Domokos László, az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az új alkotmányban megfogalmazott pénzügyi szigor elképzelhetetlen erős, független Állami Számvevőszék nélkül. Üdvözölte, hogy a jogszabályalkotó eszközöket ad a számvevők kezébe, mert csak így kerülhet sor a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a számvevőszék működésének jellege nem változott, továbbra is hivatalszerűen működik: sem bírságolási, sem egyéb kényszerítési eszköz nem lesz a kezében. A közösségi vagyon védelme érdekében azonban a jövőben lehetőséget kap arra, hogy ha valamely vizsgált szervezet nem reagál a jelentésben foglaltakra, úgy felhívja az ügyészség, illetve a rendőrség figyelmét a tapasztalt szabálytalanságokra. Domokos László szerint komoly ereje van a nyilvánosságnak, ezért is fontos, hogy az ÁSZ jelentését és az arra adott választ tegyék közzé.
A gazdasági bizottság elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának ülésén a gazdasági tárca képviselője elemezte, hogy az elmúlt két kormányzati ciklus alatt hazánk miként csúszott egyre lejjebb a visegrádi országok között: a versenyképességi rangsorban az első helyről az utolsóra kerültünk. A beruházások szintje 2006-ban nagyot zuhant. A hazánkban termelő külföldi cégek is jövedelmük mind kisebb hányadát fektetik be Magyarországon: 2002-ben 60 százalékát forgatták vissza a gazdaságba, 2009-ben ez a 20 százalékot sem érte el. A korábbi kormány rossz intézkedéseket hozott, s ezért már a válság előtt gondjai voltak a magyar gazdaságnak, ami csak súlyosbodott 2008 után.