Nem lesz nyilvános Bin Laden fotója

Hosszú vita után tegnap Barack Obama elnök úgy döntött, nem hozzák nyilvánosságra az Oszama bin Laden holttestéről készült felvételeket. Erről megoszlott az amerikai vezetés véleménye, míg Leon Panetta, a CIA igazgatója a publikálás mellett érvelt, Robert Gates védelmi és Hillary Clinton külügyminiszter elutasította azt.

Hírösszefoglaló
2011. 05. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fej- és egy mellkasi lövés végzett Oszama bin Ladennel – állították tegnap amerikai médiumok. Az egyik golyó a volt al-Kaida-vezér bal szeme fölött hatolt be a koponyába. Az indoklás szerint azért sem mutatják be a felvételeket, mert a fényképek nyilvánosság elé tárása sem győzné meg azokat, akik eleve tagadják Bin Laden halálát.
Ma Bin Laden megölése kapcsán a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ helyén találkozik az amerikai elnök az egykori áldozatok hozzátartozóival. A jelenlegi elnök a rendezvényre meghívta elődjét, George W. Busht is, ám ő elutasította, mondván, „továbbra sem akar túlságosan reflektorfénybe kerülni”. A Washington Post egyébként legfiatalabb olvasóinak – akik esetleg nem értenék, miért ünneplik Oszama halálát – írt cikket a mai ünnepség értelméről. Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter közben jogos nemzeti önvédelemnek nevezte az al-Kaida-vezér lelövését. Az egyre inkább ellentmondásosnak tűnő akcióról újabb részleteket közöltek. Leon Panetta szerint a kommandósok Bin Laden megölésére szóló felhatalmazással indultak akcióba. „Ha felemelte volna a kezét, és megadta volna magát, nem lett volna fenyegető, akkor a kommandósok elfogták volna. Ilyen lehetőség azonban egy pillanatra sem merült fel” – mondta. Arra a kérdésre, hogy a helyszínről közvetített képek alapján ő vagy Obama tanúja volt-e a terroristavezér halálának, nemmel felelt. Panetta úgy nyilatkozott, hogy a pakisztániak semmit sem tudtak a bevetésről. Hogy valóban így volt-e, erősen kérdéses. Aszif Ali Zardari államfő közlése szerint Iszlámábád nem tudott arról, hogy a terroristavezér az országban tartózkodik. Szalman Basir külügyi államtitkár viszont azt nyilatkozta, hazája hívta fel az amerikai hírszerzés figyelmét a rejtekhelyre. A miniszterelnök, Raza Gilani pedig úgy fogalmazott, Pakisztán már 2009-ben jelezte: az épületegyüttes a lehetséges helyszínek közé tartozhat. Az abbottábádi villa építtetőjét egyébként őrizetbe vették, tulajdonosát pedig keresik.
Bin Laden halála rövid távon aligha változtat bármin is. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára tegnap leszögezte: a nemzetközi terrorizmus tovább fenyegeti a világ biztonságát, ezért a szövetség vezette afganisztáni nemzetközi erő folytatja küldetését. Ezzel összecseng Martonyi János magyar külügyminiszter kedd esti kijelentése, hogy a magyar csapatok 2014-ig maradnak a közép-ázsiai országban. Az események az érintett politikusok karrierjére azonban kihatnak. Barack Obama hétfőn mért népszerűsége kilencpontos ugrást mutat az egy hónappal ezelőttihez képest, és 56 százalékon áll. Eközben Németországban arról kezdődött vita, hogy szabad-e örülni Bin Laden megölésének, ahogy a hírre reagálva azt kifejezésre juttatta Angela Merkel kancellár.

Vezércikk a 7. oldalon

Vita Geronimóról. Az amerikai kormányzatnak nem volt joga ahhoz, hogy a Bin Laden elleni műveletet összekapcsolják Geronimo apacs törzsfőnök nevével – jelentette ki Loretta Tuell, az amerikai szenátus indiánügyi bizottságának irodavezetője. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.