Nem merült fel olyan adat, amelynek alapján a katonai ügyészségnek vizsgálatot kellett volna indítania a romagyilkosságokkal kapcsolatban – mondta lapunknak Bánhegyi Gábor katonai főügyész. A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport a gyanúsítottak elfogása után folytatott vizsgálatában, 2009-ben a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította. A ténymegállapító jelentés rámutatott: az általuk feltárt hiányosságok, mulasztások, kötelezettségszegések miatt szükségesnek tartják, hogy ne csak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, de a katonai főügyész is folytasson eljárást.
Balogh Zoltán százados, katonai ügyész, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője lapunk érdeklődésére kijelentette: „a Budapesti Katonai Ügyészségen nem merült fel olyan adat, amely a Magyar Köztársaság titkosszolgálatainak állományába tartozó személyek romagyilkosságokkal összefüggő, esetlegesen kötelességszegő – bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító – magatartására vonatkozna”. Bánhegyi Gábor dandártábornok, megbízott katonai főügyész, a Katonai Főügyészség katonai ügyek főosztályának korábbi vezetője szintén azt állította: nem merült fel olyan adat, amelynek alapján hiányosságok, mulasztások vagy kötelezettségszegések miatt vizsgálatot kellett volna indítaniuk.
Gulyás József, az akkori vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke erre reagálva lapunknak kifejtette: az új kormány élhetett volna a feljelentés jogával, de úgy véli, a jelenlegi vezetés a „nem élezni, nem firtatni” hamis szempont mentén szeretne gyorsan túllépni az ügyön, amely már így is megtépázta a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintélyét. Hozzátette: a katonai titkosszolgálat az ügyben rendkívül fontos információkat hallgatott el a vizsgálóbizottság elől, amelyeket a kormányváltást követő belső vizsgálat feltárt. Ezért szükségesnek tartaná, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a parlament kormányt ellenőrző szerepébe vetett bizalom megőrzése érdekében kérjen tájékoztatást, s ha kell, indítson újabb vizsgálatot, mert a parlament tekintélyét is rombolja, ha az országgyűlési képviselők „szó nélkül mennek el” egy ilyen súlyos ügyben a félretájékoztatásuk mellett. Emlékeztetett: az általuk feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi szocialista minisztereket politikai felelősség terheli.
Lekapcsolhatók lettek volna
Gulyás leszögezte, a NBH Hajdú-Bihar megyében több olyan információt is gyűjtött, ami szerint Kiss István másodrendű vádlott fegyverbeszerzésre törekedett. Ismeretes: Kiss István titkos megfigyelése 2004 óta tartott, és a gyilkosságokhoz használt fegyvereket 2008 márciusában egy rablásból szerezték be a feltételezett elkövetők.
– A parlamenti bizottság vizsgálatának tárgya elsősorban az volt, hogy megállapítsuk, a titkosszolgálatok mennyiben segítették elő a nyomozó hatóságok munkáját. A vizsgálat végén szembesülnünk kellett azzal, hogy az NBH különböző szakmai és vezetési szintjein súlyos hibák sorozatát követték el, miközben az elvárható hivatásszerű feladatszabás és munkavégzés mellett hónapokkal hamarabb lekapcsolhatók lettek volna a vádlottak – vélte Gulyás.
Hozzátette, a szolgálathoz az első fegyverbeszerzési törekvésre vonatkozó információk 2008 tavaszán érkeztek. Ekkor a Kiss Istvánt megfigyelő Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei tisztje számára nyilvánvaló volt, hogy a célszemély fegyvereket akar beszerezni társaival együtt. A tiszt akkori jelentésében azt indítványozta, hogy a megfigyelést még két másik személyre (a jelenlegi vádlottakra – a szerk.) is terjesszék ki. A megyei kirendeltség javaslatát azonban az NBH központjában a jogi osztály nem támogatta.
A volt képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Kiss telefonját ebben az időben még lehallgatták, és egyéb eszközökkel is információt gyűjtöttek róla. – A szakma szabályai szerint, ha egy célszemélyről olyan információk keletkeznek, ami szerint fegyverhez akar jutni, ráadásul alkotmányvédelmi szempontból szélsőséges személyekhez, szervezethez kötődik, akkor azt a személyt minősített, vagyis alaposabb ellenőrzés alá kell vonni. Ha ilyen ellenőrzés lett volna, akkor a másodrendű (Kiss István) és a harmadrendű vádlott (Pető Zsolt) közös debreceni Poroszlay úti lakásában hónapokkal korábban találtak volna lőszereket és egyéb tárgyi bizonyítékokat, és hamarabb letartóztathatták volna a feltételezett tetteseket – véli Gulyás József.
Újabb fegyverbeszerzés
Érdekes, hogy az NBH egy újabb fegyverbeszerzési kísérletet is dokumentált 2009 telének végén, a tatárszentgyörgyi akció után, de még Tiszalök előtt. Az adatok Budapesten keletkeztek Kiss Istvánnal és egy barátjával kapcsolatban. Ilyen esetben az NBH-nak alaposan meg kell vizsgálnia, hogy a fegyverbeszerzési törekvésnek milyen előzményei lehetnek, és Kiss István korábbi magatartása és szélsőséges nézetei okán indokolt lett volna a szoros ellenőrzés azonnali elrendelése. Ekkor azonban az információkat az NBH illetékesei nem vetették össze a megyei szinten korábban keletkezett információkkal, és a másodrendű vádlottal szemben elemi intézkedéseket sem foganatosítottak – mondta Gulyás. Hozzátette: a fegyverekhez ezen alkalommal ugyan dokumentáltan nem jutott hozzá Kiss István, de szándéka egyértelmű volt, s a szolgálatoknak lett volna lehetőségük arra is, hogy csőbe húzzák és tettenéréskor letartóztassák. – Bár hónapokkal később az NBH-nál felmerült Kiss megfigyelésének újraindítása, de ezt az elfogásáig nem élesítették be – mutatott rá a szerinte végső hibára a vizsgálóbizottság vezetője.
Titkos vagy nem titkos?
A romagyilkosság-sorozat büntetőügyében a Pest Megyei Bíróságon Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott ügyvédje pár hete kezdeményezte a Katonai Biztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Hivatal megkeresését, a Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István vádlottakkal kapcsolatos titkos jelentések, adatok bekérését, titkosításuk feloldását. A védő azzal indokolta döntését, hogy egyes híradások szerint a titkosszolgálatok akkor hagyták abba a csapat megfigyelését, amikor fegyverbeszerzésre készültek, így felvetődhet a személyes felelősség kérdése is. Bérdi Zsolt felhívta a figyelmet arra is: Csontos István negyedrendű vádlott korábban már elismerte, hogy jelentett a KBH-nak a vádlott-társairól. Az ügyvéd szerint fontos momentum lehet az is, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda mikor kért információt a KBH-tól, illetve kapott-e érdemi választ.
– Azt gondolom, hogy az ügyben keletkezett titkos jelentések megismerésének megakadályozásához nemzetbiztonsági érdek nem fűződik. A kért iratok jelentős része bemutatható a bírósági eljárás során – vélte Gulyás József. Hozzátette, az ügy szempontjából az is fontos kérdés lehet, hogy az ügyész megismerte-e ezeket a dokumentumokat, illetve kért-e és kapott-e az NBH-tól érdemi információkat a vádhatóság.
– A vizsgálat során nem találkoztunk olyan információval, amelyek arra utaltak volna, hogy a gyilkosságok mögött akár hazai, akár külföldi titkosszolgálat állhat – mondta Gulyás.
Mint azt lapunk megírta: a bíróság a múlt héten hallgatta ki az arab apától és magyar anyától származó, magyar állampolgárságú tanút, aki azt vallotta, hogy a Kiss Istvánnal folytatott beszélgetésen szóba került a gyilkosságsorozat is. A tanú szerint Kiss István „összeesküvés-elméletet látott” a gyilkosságsorozat mögött és „szerinte a titkosszolgálatok csinálnak valami akciót”.
– Ezzel a kijelentéssel vagy Kiss István próbálja meg a titkosszolgálatot rossz hírbe hozni, vagy pedig a meghallgatott tanú. Teljesen abszurd, hogy a hazai titkosszolgálatok együttműködtek volna Kiss Istvánnal – szögezte le Gulyás. Hozzátette, a nyomozó hatóságnak továbbra is vizsgálódnia kellene a gyilkossághoz használt fegyverek és a besenyszögi rablásban részt vevő személy vonatkozásában is. A per ma a besenyszögi rablás sértettjeinek meghallgatásával folytatódik.
Nevük elhallgatását kérő nemzetbiztonsági forrásaink szerint a volt SZDSZ-es politikus felvetése, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának meg kellene hallgatnia a Katonai Biztonsági Hivatal vezetőit a romagyilkosságok kapcsán elkövetett hibákról, idejét múlta. Mint mondták, a bizottság a kormányváltás után a polgári és katonai szolgálatok élére jelölt főigazgatókat kinevezésük előtt meghallgatta erről a kérdésről is, és a gyilkosságok napirendre kerültek akkor is, amikor a közelmúltban a bizottság a múlt évben végzett tevékenységükről faggatta a tábornokokat.
origo.hu
Halálra gázoltak egy gyalogost Debrecenben
