Nincs tolongás Gyurcsányéknál

Az ötezer főt sem éri el a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció platform tagjainak száma, azaz a tavaly októberi megalakulás óta megduplázni sem sikerült az induló létszámot – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került, részletes tagnyilvántartásból. Némi iróniával kijelenthető: enyhe bizakodásra talán csak az adhat okot a volt miniszterelnöknek, hogy egy tagot Felcsúton is sikerült toborozniuk az MSZP új platformjába.

Gyurcsány Ferenc egykori pártelnök-miniszterelnök vezetésével 2010. október 22-én – tudatosan az 1956-os forradalom előestéjére időzítve – alakult meg az MSZP Demokratikus Koalíció (DK) nevű, új platformja Budapesten. A fővárosi Szent István parkban felállított sátorban akkor több százan gyűltek össze, köztük szocialista politikusok, jelenlegi és volt országgyűlési képviselők – Vojnik Mária, Csiha Judit, Kolber István, Ficsor Ádám, Szabó Zoltán, Arató Gergely, Avarkeszi Dezső, Varju László, Baracskai József és Gál Zoltán. A DK alelnökének Vitányi Ivánt és Molnár Csaba volt kancelláriaminisztert választották az alakuló rendezvényen, ahol bejelentették azt is, hogy a szerveződésbe kétezer-négyszázan jelentkeztek felvételért.
Ehhez képest csaknem fél évvel később mindössze 4597 tagja volt a Gyurcsány-féle platformnak, azaz megduplázni sem sikerült az induló létszámot – derül ki a lapunk birtokába jutott, részletes tagnyilvántartásból. A DK a 3176 magyarországi település közül 626-ban van jelen, azaz a települések ötödében sem képviselteti magát.
*
Ráadásul ebből 301 helyen mindössze egy, míg 107 településen két tagja van, vagyis csak 218 olyan magyar helység van, ahol kettőnél több tagot sikerült toborozniuk Gyurcsányéknak.
Sokat elárulnak a településenkénti legjobb eredmények is: a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Győr lépett fel, 133 taggal, a második helyen Nyíregyháza végzett 287 fővel, míg Budapesten 1627 tagja van a koalíciónak. Ehhez képest „kiugró” eredménynek tekinthető Tarpa és Tiszalök tagszervező tevékenysége: előbbi településen 61, utóbbiban 49 tagja van a DK-nak.
A megyék közül Csongrádot sikerült legkevésbé meghódítaniuk Gyurcsányéknak: itt az elmúlt fél évben mindössze 15 településen verbuváltak tagokat, de nem sokkal jobb a helyzet Zalában (17) vagy Vasban (18) sem. Pest megye 106 településén viszont jelen vannak, igaz, hogy a második helyezett Szabolcs-Szatmár-Beregben már csak 56 helyen vannak tagjai a DK-nak. Egyébként ebben a megyében van a legtöbb tag (541), de az egy településre jutó átlaglétszám így sem éri el a tíz főt.
Némi iróniával kijelenthető: enyhe „bizakodásra” talán csak az adhat okot a volt miniszterelnök számára, hogy Felcsúton is sikerült egyetlen tagot toborozniuk az MSZP platformjába. A tagnyilvántartásból az is kiderül, hogy sok településre jellemző az úgynevezett családi beléptetés. A szülők-gyerek(ek) konstrukció egyértelműen nyomon követhető azokból a táblázatokból, ahol utcanév sorrendben van feltüntetve egy-egy település tagsága.
A DK tavaly októberi megalakulása után első célként azt tűzték ki, hogy legyen népszavazás az új alkotmányról. Február 26-án az MSZP országos választmánya egyhangúlag és ellenszavazat nélkül fogadta el a Demokratikus Koalíció platform országossá minősítését. Azóta részt vettek a – Demokratikus Charta szervezésében – az új alkotmány elleni tüntetéseken, de Gyurcsány Ferenc megjelent a romagyilkosságok perén, vagy épp dorgáló hangú levelet írt Schmitt Pál köztársasági elnöknek.