Pellengéren az MFB korábbi vezetése

Információink szerint komoly nehézségeket okoz az adonyi Magtárház Kikötő Kft.-nek a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 13 milliárd forintnyi hitel visszafizetése. Az előző kormány idején kötött kölcsönszerződés ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is vizsgálódik, aki szerint nem zárható ki a pénzintézet korábbi vezetésének büntetőjogi felelősségre vonása.

Intervenciós mechanizmus. A gabonaintervenció lényege, hogy piaci zavarok – például a vártnál nagyobb termés – esetén a közösségi költségvetésből finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg nagy mennyiségű terményt vontak ki a piacról s raktároztak el. Az intervenciós ár nem teljesen fedezte a költségeket, ám nagy biztonságot nyújtott a termelőknek, mert kizárta a spekulációs felvásárolásokat. E rendszert 2007 óta lényegében nem működtetik.

Tart a Magtárház Kikötő Kft. adonyi telepével kapcsolatos vizsgálat, amely esetben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi vezetőinek büntetőjogi felelőssége is felmerülhet – közölte lapunk megkeresésére Budai Gyula. Az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztost azt követően kérdeztük, hogy lapunkat egyes banki szakértők arról informálták: a magtárház feltehetően nem fogja tudni visszafizetni az MFB-től kapott hitelét. A kormánybiztos úgy tájékoztatott, hogy jelenleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálati eredményeire várnak, ezt követően tudnak az ügyben tájékoztatással szolgálni.
*
Információink szerint az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) körülbelül 13 milliárd forintnyi (49,3 millió euró) hitelt utalt át 2008 év végéig az adonyi gabonatároló megvalósítására. A magáncég honlapján az áll, hogy 2006-ban svájci befektetői háttérrel és „jelentős bankhitelből” építették fel az Adony Kikötő Gabonatárház és Logisztikai Központot. A bázis 170 ezer négyzetméteren épült, rajta 84 darab, 12 méter magas, közel 700 ezer tonna gabona raktározására alkalmas tároló található. Egy 2006 októberében a Supply Chain Monitor nevű lapban megjelent cikkben Turger Béla, a raktárat építtető Magtárház Kikötő Kft. vezetője arról számolt be, hogy a beruházás mintegy 13 milliárd forintból valósult meg. Márpedig ha ez igaz, akkor a svájci befektetői körnek nem kellett túl mélyre a zsebébe nyúlnia.
A lapunkat informáló, nevük elhallgatását kérő szakértők szerint a közpénzből folyósított hitel visszafizetésére jelenleg nem sok esély látszik. Ennek legfőbb oka az, hogy a raktározócég szinte kizárólag az uniós gabonaintervenciós rendszerre alapozta működését, amit az unió már a központ felépítését követő évben, vagyis 2007-ben lényegében leépített.
Megkeresésünkre Timár Gyula, a Magtárház Kikötő Kft. jelenlegi ügyvezetője közölte: a cég adonyi telepe valóban az MFB finanszírozásában épült, s az említett intervenciós rendszer felszámolása miatt a beruházási cél is ellehetetlenült. – A társaság tehát kizárólag a mezőgazdasági kereskedelemből származó raktározásból nem tudja fenntartani a telepet és teljesíteni a hitelszerződések tőke-visszafizetési ütemét – fogalmazott a cég ügyvezetője. – Emiatt – tette hozzá – a társaság reorganizációs tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a gabonafélék tárolására alkalmas logisztikai központ tevékenységi körét kiterjeszthessék egyéb ipari és kereskedelmi áruk raktározására is. A cég vezetője lapunk azon információját is elismerte, hogy a társaság nem tudta fizetni a hiteleket, és emiatt 3,5 milliárd forintnyi lejárt tartozása van, így a visszafizetési határidő meghosszabbítását kérték. Informátoraink szerint az állami kézben lévő bank eddig hatszor módosította a hitelszerződést. Állításuk értelmében a pénzintézet jellemzően a magáncég érdekeinek megfelelően változtatott a feltételeken, amivel komolyan veszélyeztették a megtérülést is. Példaként említették a visszafizetés átütemezését, a lejárt tartozások feltőkésítését, a késedelmi kamatok elengedését. Timár Gyula szerint ezen állítások megalapozatlanok, de mint mondta, az MFB hatszori szerződésmódosítása 2009 júliusát megelőzően, vagyis az új tulajdonosok és a menedzsment megjelenése előtt történt. Az időközben elkészített reorganizációs és másfél milliárdos fejlesztési tervet a bank még nem minősítette, ennek kapcsán szerződésmódosítás még nem történt.
A Magtárház tulajdonában lévő logisztikai központ üzemeltetésére korábban a Csuka Gabona (CSG) Kft.-vel kötöttek szerződést, 2009 novemberétől – vagyis a hitelszerződés átütemezését követően – pedig a Central Port (CP) Kft.-vel, amely a Magtárház Kft. többségi tulajdonában van. A Csuka Gabona egyébként a Magtárház egyik tulajdonosa volt 2009. júliusáig. Szakértői vélemények szerint a logisztikai központ harmadik féllel történő üzemeltetése egyértelműen azért történt, mert így kisebb árbevétel nyomán lehetett törleszteni a részleteket az MFB-nek. – A CSG Kft.-vel kapcsolatos szerződés előnytelen volt a Magtárház számára – erősítette meg információinkat Timár Gyula, aki arról is beszámolt, hogy a CSG-vel szemben polgári peres eljárást indítottak, s immár ismeretlen tettes ellen zajló büntetőeljárás is folyamatban van.
– Ugyanakkor – tette hozzá – a CP Kft. alapítása és az üzemeltetési tevékenységre történő megbízása az MFB egyetértésével történ meg, a cég 91 százalékban a Magtárház tulajdonában van, vagyis – álláspontja szerint – egyértelmű, hogy ez esetben nem történik tőkeelvonás, így az árbevétel átengedését tekintve nyilvánvaló, hogy nem hozzák rosszabb helyzetbe a pénzintézetet. Kérdésünkre Timár Gyula kitért arra is, hogy a társaság jelenlegi menedzsmentje 2009 második negyedétől vezeti a céget, amely bevételeiből tartja fenn magát, s fizetik a beruházási hitelszerződésben megállapított kamatokat is.