Tátraira vallott a volt ügyvezető

Tátrai Miklósra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sukorói ügyben is érintett korábbi vezérigazgatójára vallott tegnap Mezei László, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetője. A 360 millió forint közpénzt érintő, különösen nagy vagyoni hátrány okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával tegnap indult bírósági tárgyaláson Tátrai Miklós ezt tagadta, és a felelősséget Mezei Lászlóra hárította.

Dénes Zoltán
2011. 05. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elsőrendű vádlott Mezei László, s az ügyben bűnsegédlettel vádolt Tátrai máshogy emlékezett a 2008-as eseményekre, s ezen belül is egy 365 millió forint közpénzt érintő megállapodás körülményeire. Az ügyészség azzal vádolja a két volt állami cégvezetőt, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el, amely kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is szankcionálható. A pénzt Mezei, a ménesbirtok 2009-ben lemondatott vezetője a Bábolna Zrt. felszámolójának utalta át, miután a kft. – eleget téve egy kormányrendeletnek – kényszerhasznosításra átvette a zrt. által az államtól bérelt körülbelül 13 400 hektárnyi termőföldjét.
Tegnapi vallomásában Mezei László azt állította, hogy az átutalást lehetővé tevő megállapodást Tátrai Miklós utasítására írta alá, a szerződést csak annak aláírásakor látta, annak megszövegezését pedig Tátrai és a felszámolás alatt lévő Bábolna Zrt. ügyvédje végezte el. Mint mondta, meg volt győződve arról, hogy helyesen jár el, mivel a felszámolásba vitt Bábolna Zrt. mezei leltárját, vagyis a társaságnak a föld megművelésére az év során addig ráfordított költségeit ki kellett fizetni, s a termőföldhöz járó támogatásokat ki kellett váltani. Állítása szerint az aláírás előtt felvette a kapcsolatot Tátrai Miklóssal, akitől azt kérte, írásban is adjon utasítást arra, hogy a szóban forgó megállapodást ellen kell jegyeznie. Csakhogy ezt az MNV Zrt. volt vezérigazgatója megtagadta, mondván, erre nincs szükség.
Mezei a bírói tanács elnökének kérdésre elmondta: számára is érthetetlen volt a megállapodás szövege, sőt azt sem értette, hogy a szakértővel felmért, 200 millió forint körüli mezei leltár helyett miért kell 365 milliót fizetni. Arra a kérdésre, hogy akkor miért írta alá, vagyis miért nem tagadta meg ennek a megállapodásnak az ellenjegyzését, nem adott egyértelmű választ.
Tátrai Miklós vallomásában azt állította, tudott a megállapodás szándékáról, ám az abban foglaltakról nem volt információja. Sérelmezte, hogy az ügyészség mindössze egy fél mondatot fogalmazott meg vele kapcsolatban a vádiratban, amelyben szerinte nem tudták kellően alátámasztani, hogy egyáltalán kára keletkezett volna az államnak. Álláspontja szerint az egész vádat Mezei László vallomására építették fel, amely nem állja meg a helyét. A vádhatóság Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos és Medgyasszay László volt kereszténydemokrata képviselő feljelentése nyomán rendelt el nyomozást. Az eljárás a 365 millió forint jogcím nélküli átutalása miatt, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. korábbi ügyvezetője ellen indult, majd az ügyben keletkezett tanúvallomások és előkerült iratok nyomán a tatabányai rendőrség kiterjesztette az ügyészség által elrendelt nyomozást Tátraira is.
A jogcím – a mezei leltár –, amire hivatkozva átutalták a Bábolna Zrt. felszámolójának az említett összeget, azért nem állhatta meg a helyét, mert ugyanezért pár nappal korábban az MNV Zrt. már elszámolt 417 millió forintot a társaságnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.