Az elsőrendű vádlott Mezei László, s az ügyben bűnsegédlettel vádolt Tátrai máshogy emlékezett a 2008-as eseményekre, s ezen belül is egy 365 millió forint közpénzt érintő megállapodás körülményeire. Az ügyészség azzal vádolja a két volt állami cégvezetőt, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el, amely kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is szankcionálható. A pénzt Mezei, a ménesbirtok 2009-ben lemondatott vezetője a Bábolna Zrt. felszámolójának utalta át, miután a kft. – eleget téve egy kormányrendeletnek – kényszerhasznosításra átvette a zrt. által az államtól bérelt körülbelül 13 400 hektárnyi termőföldjét.
Tegnapi vallomásában Mezei László azt állította, hogy az átutalást lehetővé tevő megállapodást Tátrai Miklós utasítására írta alá, a szerződést csak annak aláírásakor látta, annak megszövegezését pedig Tátrai és a felszámolás alatt lévő Bábolna Zrt. ügyvédje végezte el. Mint mondta, meg volt győződve arról, hogy helyesen jár el, mivel a felszámolásba vitt Bábolna Zrt. mezei leltárját, vagyis a társaságnak a föld megművelésére az év során addig ráfordított költségeit ki kellett fizetni, s a termőföldhöz járó támogatásokat ki kellett váltani. Állítása szerint az aláírás előtt felvette a kapcsolatot Tátrai Miklóssal, akitől azt kérte, írásban is adjon utasítást arra, hogy a szóban forgó megállapodást ellen kell jegyeznie. Csakhogy ezt az MNV Zrt. volt vezérigazgatója megtagadta, mondván, erre nincs szükség.
Mezei a bírói tanács elnökének kérdésre elmondta: számára is érthetetlen volt a megállapodás szövege, sőt azt sem értette, hogy a szakértővel felmért, 200 millió forint körüli mezei leltár helyett miért kell 365 milliót fizetni. Arra a kérdésre, hogy akkor miért írta alá, vagyis miért nem tagadta meg ennek a megállapodásnak az ellenjegyzését, nem adott egyértelmű választ.
Tátrai Miklós vallomásában azt állította, tudott a megállapodás szándékáról, ám az abban foglaltakról nem volt információja. Sérelmezte, hogy az ügyészség mindössze egy fél mondatot fogalmazott meg vele kapcsolatban a vádiratban, amelyben szerinte nem tudták kellően alátámasztani, hogy egyáltalán kára keletkezett volna az államnak. Álláspontja szerint az egész vádat Mezei László vallomására építették fel, amely nem állja meg a helyét. A vádhatóság Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos és Medgyasszay László volt kereszténydemokrata képviselő feljelentése nyomán rendelt el nyomozást. Az eljárás a 365 millió forint jogcím nélküli átutalása miatt, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. korábbi ügyvezetője ellen indult, majd az ügyben keletkezett tanúvallomások és előkerült iratok nyomán a tatabányai rendőrség kiterjesztette az ügyészség által elrendelt nyomozást Tátraira is.
A jogcím – a mezei leltár –, amire hivatkozva átutalták a Bábolna Zrt. felszámolójának az említett összeget, azért nem állhatta meg a helyét, mert ugyanezért pár nappal korábban az MNV Zrt. már elszámolt 417 millió forintot a társaságnak.
Ismét házkutatást tartottak Karácsony jogi főtanácsadójánál